Századok – 1971

Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I

66 ftUZSÁS LAJOS és ANGYAL ENDRE kon. És azon a napon nem engedtek nekik sáncokat állítani, hanem a mieink egész nap lőtték a törököt. Ugyanazon a napon Zrínyi úr este elrendelte, hogy a sorompókat égessék el, kertjeiben pedig vágják ki a fákat. Azt is elrendelte, hogy mindkét város kapuját zárják el és töltsék meg földdel. Es azon az éjszakán a törökök hajnali négyig sáncokat ástak az éj leple alatt, és a sáncokba ágyúkat helyeztek az újváros alatt három jelöl, a janicsárok pedig mindenütt beásták magukat a város körül a földbe, a török ágyúk előtt. Augusztus 8. napján, csütörtökön, a törökök korán reggel elkezdték az újvárost három oldalról állandóan törni, a janicsárok pedig mindkét városra tüzelni. Ezen az éjszakán, hajnali ötkor, Ali Portuk sáncot ásatott Ganáson,2

a belső vár mellett, a királyi kertnél, pontosan a mocsár vagy a várárok mellett, és éjszaka pattantyúkat állíttatott a sáncba. Augusztus 9-én, péntek reggel Ali Portuk, aki szárazon és vizén a legnagyobb kapitány volt az egész szultáni seregben, elkezdte töretni Sziget belső várát öt nagy pattyantyúval és néhány tarackkal. Azon a napon sok találatot ért el a belső várban, úgy hogy a tornyot és a harangokat egészen összetörte és leverte a toronyról. Ágyúztatni kezdett reggel, és nem állt meg éjszakáig, majd kis szünetet tartva újból lövetni kezdett egész éjjel, és nem hagyta abba. Aznap, péntek este, látta Zrínyi úr, hogy az emberek pusztulnak az ágyúktól, ezért megparancsolta, hogy gyújtsák fel az újvárost, amikor sötétedni kezd. Az újváros lángra is gyúlt, majd egészen leégett, így tehát bezárkóztak a nagy óvárosba. Augusztus 10. napján, ami szombatra esik, a törökök elkezdték három oldalról töretni pattyantyúkkal a nagy óvárost, a janicsárok pedig beásták magukat közel a városhoz. Az újvárost is, miután leégett, megtöltötték pattantyúkkal, és onnan kezdték törni az óvárost. Ugyanaznap reggél a törökök az Ali Portuk-sánctól a belső vár felé gátat avagy töltést kezdtek csinálni, erre a töltésre a vízen vagy mocsáron át nagy csomó fát kezdtek hányni, és így a törökök mindennap közelebb jutottak a várhoz. Ettől a gátépítéstől senki sem mentesült a törökök közül, mert mindenkinek vinnie kellett a fát és az ágakat, így tehát egész nap nem álltak meg a tevék, teherhordó lovak és öszvérek, úgy hogy a mező és a berek egészen tele volt a sok törökkel, a tevékkel, lovakkal és barmokkal. A várostól pedig két gátat építettek a várhoz, és mindegyik gátra nagy csomó fát hordtak. Amikor pedig a gátak a palánk közelébe értek, minden gáton egy kastélyt [erődöt] építettek zsákokból : a zsákok tele voltak gyapjúval, és ezekben a kastélyokban álltak a janicsárok. Ügy tüzeltek a vár palánkjára, hogy ember nem állhatott meg előttük; annyira sűrűen lövöldöztek puskáikkal. Augusztus 19-én, ami hétfő, Szent Bertalan napja előtt, a törökök elfoglalták a nagy várost. Sok vitéz künn maradt a városban, és nem tudtak bejutni a várba, mert a törökök elébük rohantak a várhídon. Azok pedig, akik abban az időben nem tudtak a várba jutni, mind elpusztultak : elsőnek Bosnyák Márton, Botos vajda és sokan a vitézek közül. A hídon aztán elpusztult az öreg Lőrinc vajda, Bata Péter vajda, Győri Mátyás vajdát azután lőtték le, Szekcsődi Mátyást pedig úgy meglőtték, hogy többé nem lehetett hasznát venni. Ebben a városban még elpusztult először Hadován vajda, aztán Dandó Ferenc vajda és sok más fő-vitéz, akiket nem tudok mind feljegyezni, úgy hogy ezt a várost nagy pusztulás árán adták fel, mert az öreg vajdák és vitézek nagyobbrészt elpusztultak a városban. így tehát, kegyetlen fájdalommal, bezárkóztunk a várba, a törökök pedig a városban maradtak és elfoglalták. Augusztus 20-án törni kezdték a várat négy oldalról pattantyúkkal, és elkezdtek két gátat építeni a városból a vár jelé, és már minden víz ki volt bocsájtva az árkokból, mert az egész víz kifolyt, de megmaradt a sár. Augusztus 26-án, a Szent Bertalan-nap utáni hétfőn intézték a törökök az első rohamot a gáton Ali Portuk sáncától a belső vár felé, de ekkor, az első alkalommal, sok török elpusztult a rohamnál. A mieink pedig két török zászlót vittek a várba. Akkor lőtték agyon a mieink puskával a misziri (kairói, A. E.) pasát is, ezért (a törökök, A. E.) kevés becsülettel távoztak, apaiánk alatt pedig sok halott maradt és sok lapát: ezekkel indultak rohamra. így rohamozták aztán mindennap három oldalról a belső várat : a Hárserdeje felől, az egyik bástyát, amelyik a kapu felől, és a másikat, amelyik a hegy felől volt. Szeptember 2-án nagy janicsár-roham volt, és egész napon át tartott. Akkor kezdték aláásni a nagy bástyát, amely a hegy felől volt a nagy várban. A harmadik napig pedig annyi jöldet ástak ki és hordtak el a bástyából, hogy a janicsár bemehetett egészen a belső kerítésig és lődözte a mi vitézeinket a bástyán. És ez alá a bástya alá csudaszáraz sövényt, fákat, deszkákat, szalmát és puskaport vittek. a Ganás falu a vártól észak-nyugatra.