Századok – 1971

Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I

CSERENKÓ ÉS BUDIN A 65 пек, és ennek az országnak, és a mi urunknak, Zrínyi Miklósnak, hogy hűségesek, igazak és alázatosak leszünk őkegyelmességével szemben és hogy őkegyelmessége mellett készek vagyunk élni és halni. Úgy segéljen minket az Úristen! Most megint figyeljetek ide! Mindnyájatoknak tudtára adom: hogyha engem elragad a halál, akkor helyemre és az én képemben unokatestvéremet, Alapi Gáspárt teszem, és megparancsolom nektek, hogy neki engedelmeskedni tartoztok, és úgy tisztelni őt, mint engem; amit pedig ő bárkinek mond vagy parancsol, azt meg kell tenni. Halljátok pedig ezeket az artikulusokat : ha valamelyik kisúr vagy katona vagy gyalogos nem volna engedelmes kapitányának, vajdájának vagy tizedesének, akkor helyben vágják le, úgyszintén akkor is, ha valakire fegyvert ránt, Ha pedig valaki török levelet vesz át és olvas, azt is azon a helyen vágják le. És ha csak egy szót is vált a törökkel, vágják le azon a helyen. Ha valaki valahol nyílra erősített török levelet talál, vigye el a hadnagynak (kapitánynak), a gyalogos pedig a vajdának, hogy az i'igye az úr elé, aki majd a tűzre veti. Miután majd kijelölték a helyeket, hogy hol kell mindenkinek állnia és helyét elfoglalnia : a kapitányoknak, vajdáknak, kisuraknak, gyalogosoknak és mindenféle népnek, akkor azt, aki helyét kapitányának, vajdájának vagy tizedesének engedélye nélkül elhagyja, minden bíráskodás nélkül vágják le azon a helyen. Akinek felesége vagy anyja van, azok vigyék el a helyére az ételt, italt és mást, amire szüksége van, ő maga pedig ne mozduljon el és tartsa állását. Azoknak pedig, akiknek nincsen feleségük vagy anyjuk, főzetni fogunk konyhánkon szakácsainkkal, hogy majd a tizedesek jöjjenek oda, és vigyék el nekik az italt és ételt. Bort mindenkinek fogunk adni, akinek nincs, egy meszelyt naponkint, és ecetet, sót, kenyeret; lisztet is fogunk osztani, akinek nincs félesége, annak kenyeret is, lisztet és szalonnát pedig azoknak, akik maguk akarnak kenyeret sütni. Továbbá : ha ketten titokban valahol beszélgetnek vagy sugdolóznak, azt azonnal jelentsék a kapinánynak, hogy mindkettőt felakasszák. Ha pedig valaki ilyesmit lát, azonban barátságból vagy megvesztegetve eltagadja, és a dolog kitudódik, őt is akasszák velük együtt fel. Ha valaki a másiktól pénzt, értéket lop, és megtalálják nála, kössék fel helyben, minden ítélet nélkül." Es Zrínyi úr a nagyobb félelem kedvéért akasztófát állíttatott fel Sziget nagy várában, közel a várkapuhoz, a trágyadombon. A nagyobb félelem kedvéért azt is megtette Zrínyi úr, hogy egy gyalogost, aki szablyát rántott vajdájára, levágatott a nagy városban, a piacon. Ugyanakkor Zrínyi úr Mahmut-aga Vilics fejét is levágatta valamilyen hitszegésért, amelyet az úton, Sziget felé haladva, követett el. Ezt pedig leginkább azért tette, hogy félelem legyen a várban. Es elrendelte Zrínyi Miklós úr, hogy minden kisúr bontsa le házának tetejét a nagy városban, a szalmát vigye a városból ki és égesse el; az újvárosban pedig vegyék le a szalmát a tetőkről és vigyék a házakba, hogy a város, amely csak egy kerítéssel volt határolva, jobban égjen. Akkor, amikor Zrínyi úr és valamennyi szigeti vitéz esküdött, a nőkön és gyerekeken kívül kétezerháromszázan és még néhányan voltak fegyveresek. Július 31-én megérkezett Rumeli-beglerbég és az akanzsi-pasa kilencvenezer emberrel, és letelepedett Szentlőrincnél, egy mérföldnyire Szigettől. Es ezen a napon kijött tízezer török a táborból és harcolt a mieinkkel a sorom,pókon (amelyek a várból kivezető utakat zárták le.— A. E.) reggeltől délutánig, majd visszatértek aludni a táborba. Augusztus első napján elindult ez a beglerbég és az akanzsi-pasa is kilencvenezer törökkel, az egész sereggel, megszállott a Szemlőhegyen, amely negyedmérföldnyire van a vártól, reggel pedig harcra került a sor a sorompókon délig és estéig. A harcban a törökök közül elég sokan elestek, és a puskákkal is mindennap kegyetlenül lőtték a törököket. Addig az időpontig, amíg meg nem érkezett a szultán, háromszor indultak naponta harcra. A ugusztus 5. napján a beglerbég és az akanzsi-pasa leszálltak erről a dombról és Szigetvár körül telepedtek le, a dombot pedig üresen hagyták, azért, mert ez ezentúl a szultán számára fenntartott hely. Ugyanezen a napon, hétfőn, felverték a szultáni sátrakat, fenn a dombon. Augusztus 6. napján, azaz kedd reggel, megjött a szultán egész erejével, letelepedett fenn a dombon, az egész hadsereg pedig a vár körül olyan sűrűn, hogy sátor sátrat ért, és senki sem láthatott be a várba. Ezen a napon nagy harc volt, egészen estig. Amikor pedig a nap lement, a török császár elrendelte, hogy az összes velük levő pattantyúkat és puskákat elsüssék; a janicsárok is elsütötték minden puskájukat, ezért a lövöldözéstől akkora dörgés támadt, mintha a menny dörögne. Elrendelte, hogy az egész török tábor nagy hangon kiáltsa: Allah! Allah! Allah! Mi pedig a várban Jézust kiáltottunk. Augusztus 7-én a törökök elkezdtek a berekből kosarakat fonni az újváros felé, ugyanakkor tarackokat helyeztek a kosarak közé és a tarackokból lőni kezdtek a mieinkre a sorompó-5 Századok 1971/1.