Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
/ IlÓNAY JÁCINT 691 3. Rónay emigrációs tevékenységében kiemelkedő helyet foglal el a „Blick" kiadásában való közreműködése. Gr. Széchenyi István — Lonovics János érsek ajánlására — 1868 őszén kérte fel Rónayt a nyomtatás megszervezésére; december 12-én egyezett meg Georg Barclay kiadóval 2000 példány elkészítéséről. A munka 1859. február 15-én fejeződött be.106 Rónay hagyatékában megtalálhatók Barclay-vel, gr. Széchenyi Bélával folytatott levelezései és a kiadással kapcsolatos számlák is.10 7 Említettük azt is, hogy Egressy Gábor felkérésére több cikket írt a Magyar Színházi Lapba, melyek alapján könyvet is írt a korabeli nagy angol színészekről.10 8 A Shakespeare-ről írt nagyobb tanulmánya Naplótöredékeinek VIII. kötete függelékében jelent meg, s a 10 példány nem tette — nem tehette — szélesebb körökben ismertté, pedig úgy véljük, hogy a nagy angol drámaíróról szóló irodalomtörténeti monográfiák, tanulmányok között jelentős helyet foglalna el. Dráma- és szerepértelmezései egészen kimagasló esztétikai értékelésről tanúskodnak, s nem lebecsülendők irodalomtörténeti adatai sem.109 Politikai cikkei közül érdemes megemlíteni az osztrák reakció Teleki László halálát követő felelevenedésóvel foglalkozókat, melyekben rámutat arra, hogy kölcsönös engedmények nélkül nem lehet tárgyalni, s az akkor hozott intézkedések csak a helyzet kiéleződését eredményezhetik. A Magyaroszágban — 1861 nyarán — megjelent cikkében ezeket írja: „London július 23. ... A hegyek vajúdtak, s ... megszülemlett a nevetséges egérke ! ... Schwarzenberg szelleme kikelt sírjából, s Bach-féle kezekkel megíratá a vógzetteljes rescriptumot ... A régi cor.stitutio visszaállíttatik azon határok közé, melyeket Magyarország nem magyar ajkú népei kitűzendnek . . . július 25. A császári leirat . . . széltében kereng. Miként ítél a leiratról magyar ember, az nem is kérdés. Nem hiszem, hogy találkoznék egyetlen egy, hónát ismerő és ősi szabadságát szerető magyar, ki ily alapon, nem mondom Magyarország boldogságát, hanem még csak a közeledést is lehetőnek gondolná . .. egy angol parlamenti tag véleménye: „ . . . nem tudom mit bámuljak inkább, a politikátlanságot, vagy a rossz akaratot ? En csak újabb időben fordítók figyelmet Magyarország történetére, de a pragmatica sanctiót s az ős magyar constitutiót említeni, s mégis azt követelni, hogy a magyar a birodalmi tanácsba olvadjon, oly tény, mely szükségkép feltételezi, hogy vagy Bécsben, vagy Pesten nem tudják, mi a pragmatica sanctio s az ősi constitutio ! Vagy tán meg akarják újra kezdeni a törvény- és népjogírtást, mely 12 évi roppant erőlködés után, épen azt idézte elé, a mi ellen küzdött . . . Az idegen ajkú népeknek azt ígérik, mit a magyarnak, a birodalmi lét koczkáztatásával, megtagadnak ! Békét akarnak és háborút izennek ! Megragadják ismét a kétélű fegyvert, ha vesznünk kell vesszenek ők is !.. . sokan . . . nem várták, hogy az ügyet egy tollvonással oda vigyék, hol Shakespeare-nak szavait írák a lobogóra: To be, or not to be !"110 106 Rónay naplójában említi, hogy az eredeti kéziratot gr. Széchenyi István kérésére semmisítette meg. Naplótöredék . . . III. köt. 80. 1. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. Bpest. 1925. Tolnay Vilmos bevezetőjében a következőket írja: ,, . . . Rónay élvén a gyanúperrel, hogv Bach kémei rátalálnak a nyomdára, ívenként megszerezte a kéziratot . . . Széchenyi Béla aztán az egész iratnyalábot . . . Sutherland hercegnőre bízta ... az ő hagyatékából került vissza Széchenyi Bélához." 28. 1. Ez az irat is csak a Széchenvi Béla által leírt másolat volt. Vö. Széchenyi Béla: Hogyan született meg a Blick? Uj Magyar Szemle, 1903. II. évf. 2. sz. 26. 1. 107 Összegyűjtve a levelezés és a számlák: BK. 185/1 — 6. 108 Rónay Jácint: Jellemrajzok az angol színvilágból (Kean Edmund, Macready Vilmos, Kean Károly). Pest. 1865. юз Úgy véljük, itt is rá kell mutatnunk arra, hogy az emigráció tudományos tevékenysége több figyelmet érdemelne. 110 Magyarország, 1861. júl. 30.
