Századok – 1971

Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I

64 RUZSAS LAJOS és AX"'-VAL ENDRE Pécsre Hamza-béghez, és egy hosszú török kendőt, amelyre arany betűkkel ez volt jelírva: ,,Szolimán szultán". A csaus útján pedig megparancsolta, hogy a leggyorsabban építse fel a hidat a Dráván, akármi is történik, mert ha érkezéséig nem lesz kész, ezzel a kendővel akasztják fel a hídfőnél. Ezt megértette Hamza-bég, és még abban az órában megint elment a Drávához Eszék alá. Megparancsolta, hogy vigyék oda az összes ladikokat és a híddeszkákat, és elkezdte a hidat Eszék alatt építeni. Odaparancsolta a Drávamellék valamennyi jobbágyát, és senkisem számított szabadnak, még a szpáhik meg a szolgáló törökök sem, mert valamennyien az ő vezetése alatt álltak. Maga Hamza-bég sem nyugodott, sem éjjel, sem nappal, amíg a munka nem volt készen. Végül is hosszában egy mérföldre terjedt ki (ti. a híd, A. E.), szénakaszálók, mocsarak és patakok lelett; mindez pedig készen lett tíz nap alatt.1 A kendőt, amelyei a török császár Hamza-bégnek küldött, Naszuf-aga titokban továbbküldte Zrínyi úrnak Szigetbe, azért, hogy tisztában legyen vele: a pécsi Hamza-bég elkészí• tette a hidat. Július 20-án a boszniai és a karamani pasa elindult Siklósról és eljutott Pécsig, onnan pedig segítségére ment a budai pasának Székesfehérvárra. Velük ment Hamza-bég valamennyi szpáhijával, Pécs pedig szomorúan marad, keserves sírással. ' Ezen a napon kelt át először a drávai hídon Natulaj beglerbég, vele pedig az akanzsipasa, azonkívül itt kelt át Rumeli-beglerbég. Megszállták a mohácsi mezőt, és ott verték fel a 1 szultán számára a sátrat. Mögöttük átkelt maga Szulejmán császár is, megszállt ott, sok adományt adott, s nagy vigassággal töltött ott néhány napot, amíg az egész sereg át nem kelt. I Augusztus 1-én a török császár a mohácsi mezőről elindult Sziget alá, és harmadnap Siklósig érkezett, a Harsány-hegy alá. Ekkor megparancsolta, hogy a budai Arszlán-pasának fejét vegyék. A negyedik napon Pécs alá érkezett a szultán, az ötödik napon pedig a Szigethez közel fekvő Szentlőrinchez. Ugyanabban az időben a dicső úr, Zrínyi Miklós, rendet teremtett várában a kisurak, \ lovasok, gyalogosok és a többi vitéz között. Amikor biztosan megtudta, hogy a török császár j Sziget alá vonul, és amikor látta a felvonuló sereget, összehivatott mindenkit a belső várba, a kapitányokat, a vajdákat, a kisurakat, a lovasokat, a gyalogosokat, a város polgárait, I és mindazokat az embereket, akik akkor Szigetben voltak, akár a városban, akár a várban, és megparancsolta, hogy zárják be a városkapukat. Amikor pedig valamennyien összegyűltek a belső várban, közébük lépett maga Zrínyi Miklós úr, és közöttük állva, ekképp kezdett beszélni : ( ,,Testvéreim és hű szolgái a császári felségnek, vitézek! Most már bizonyosan látjuk, hogy a török sereg ellenünk készül. Ezért szükséges, hogy felkészüljünk, és hogy készen várjuk a mi ellenségünket és az egész kereszténységét, aki kegyetlen gőggel indul ellenünk, bízván erejében és a pogányság nagy számában. A mi bizodalmunk pedig az Úristenben van, aki erősebb náluk és az ő erejüknél, aki minket, kicsinyeket meg tud védeni és semmivé tudja tenni az ő erejüket. Szükséges ezért, hogy vidáman várjuk őket, hogy ne rettenjünk meg nagy erejüktől, hanem kérjünk segítséget és védelmet Istenünktől. Az is szükséges, hogy hívek és egyetértők legyünk, hogy szeretet és becsület uralkodjék köztünk, hogy mindenki engedelmeskedjék urának, kapitányának és a vajdáknak, hogy egyikünk se támadjon a másik ellen, hanem valamennyien békességben és szeretetben együtt legyünk, ameddig ez az Isten akarata. Ezért, testvéreim, először is arra van szükségünk, hogy mindnyájan hűségesküt tegyünk, mindenekelőtt az Úristennek, aztán a mi fejünknek, a keresztény császári felségnek, és ennek a mi szorongatott országunknak. En akarok előttetek először esküt tenni, aztán ti is mindnyájan esküdjetek: így nem lesz különbség köztetek és köztem. Halljátok tehát esküvésemet : En, Zrínyi Miklós, esküszöm először az Úristennek, aztán a császári felségnek, a mi legkegyelmesebb urunknak, és nektek, vitézeknek, akik itt álltok. Úgy segítsen engem az Atya, a Fiú és a Szentlélek, a Szentháromság egy Isten, hogy én titeket nem foglak elhagyni, hanem el fogom szenvedni veletek a rosszat és a jót, és hogy veletek fogok élni és halni. Szükséges ezért, hogy ti is valamennien esküt tegyetek előttem, két ujjatokat magasba emelve. Ugyancsak mindenki esküt fog tenni vajdájának és hadnagyának a kapunál. Ezért mondja mindenki a diákkal együtt nagy hangon ezeket az igéket, két ujját magasba emelve. Megnézetjük majd, ki nem tett esküt, ki nem mondta ezeket a szavakat a diákkal együtt, vagy ki nem emelte új ját a magasba. Aki így viselkedett, nem igazi ember, hanem hitetlen, minthogy pedig nem akar mindvégig velünk maradni, szükséges, hogy rögtön elfogják. Ez pedig a ti eskütök : Mi valamennyien : lovasok és gyalogosok és polgárok és mindennemű vitézei és szolgái a császári felségnek, esküszünk először az Úristennek, aztán a mi urunknak, a császár őfelségé-1 Zrínyi Miklósnak, a költő és hadvezérnek az 16Ö4. évi téli hadjáratával kapcsolatban megjelent röplapok mutatják a híd hosszát, amely az ártéren át ívelt. Így érthető, hogy Cserenkó szénakaszálókat, patakokat és mocsarakat említ.