Századok – 1971

Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV

/ IlÓNAY JÁCINT 685 kutya és ásatag majom" csontok, már csak az „ásatag" ember létezését tagadták, s amikor ilyen leletek is előkerültek, azok odakerülósót a véletlennek tulajdonították •— írja Rónay. „Mit ezélszerűnek találtak az ős növények és állatok osztályozásában, mit az élet történetében alapul használtak mindenütt (ti. a fokozatos fejlődést ! P.L.). azt nem akarák, vagy nem merék az emberre alkalmazni."7' Hitet tesz amellett, hogy az ember megjelenése jóval megelőzi írott történetét. „Láttatok ős földhányatokat, s egymásra hengerített faragatlan kőhalmokat? (utalás a Stonehengerre! P.L.). E durva építmények, nem keletkező, nem elszórt, hanem együtthaladó emberek művei. Keletkezésükről csak azt tudjuk, hogy a múlt homályaiban elenyésznek, hogy a történet írott betűit megelőzték, s hogy alattuk a műveknél régibb ember csontok porladnak"78

. Rónay nézeteinek ilyetén alakulása összefügg az új tudományos eredmények elfogadásával, amelyeket személyes kapcsolatai is megerősítettek. Magyarázatként utalnunk kell arra, hogy Rónay 1853-ban Szemere kérésére7

9

az angol geográfiai társulathoz eljuttatott leveleiben ismertette Magyar László afrikai utazásait azon célból, hogy támogatást szerezzen a magyar felfedező részére. Ez ügy kapcsán került szorosabb barátságba R. Murchison-nel, az angol geográfiai társulat elnökével, s maga is tagja lett a társulatnak. Ezután ismerkedett meg Ch. Lyell-el, T. H. Huxley-vel, Stuart Miilel, Darwinnal, akikkel baráti viszonyban állott. A természet tanulmányozása, az empirikus tények hangsúlyozása, s ezeknek a tudományos ismeretek egyedüli alapjakónt való kezelése vezette legnagyobb vállalkozásában, a „Fajkeletkezés. Az embernek helye a természetben és régisége" című munkája megírásában, melyben Darwin, Huxley ós Lyell munkáit követi, azoknak tulajdonképpen első magyarországi fordítója. E tény jelentőségét akkor ismerhetjük fel igazán, ha tisztában vagyunk a darwinizmus létrejöttének előzményeivel, fogadtatásával, ezért szükséges rövid áttekintés keretében ezt is vázolnunk. Az a gondolat, hogy a Földnek nagy múltú története van, már a XVIII. század folyamán is felvetődött, s a XIX. században megindult nagy vasút- ós csatornaépítések során felszínre került leletek egyértelműen kizárták az evolúcióval ellentétes felfogásokat, így a független teremtési aktusok elméletét is. Ez a biológiai ismeretek XVIII. ós XIX. századi másik két forrásával: a leíró biológia és az orvostudomány új eredményeivel már potenciálisan megteremtette az egész elmélet forradalmi átalakításának alapjait' A leíró biológia nagy úttörője és rendszerezője Karl von Linné (1707—1778) a binomális (faj és nemmegjelölése) nomenklatúra bevezetésével a gyorsan szaporodó ismeretek áttekinthetőségét., jobb felhasználását segítette elő. 77

Uo. 78

I. m. 156. 1. 79

Szemere, 1852 őszén, több levelében arra kérte Rónayt, hogy szerezzen támogatást Magyar László utazásaihoz a geográfiai társulattól. A levelek BK. 185/1 — 6. alatt találhatók. Rónay a Szemerétől kapott Magyar László leveleket lefordította angolra, s eljuttatta a társulathoz, de eredményt nem ért el. Egyik levelében írta, hogy Magyar László leírását örömmel fogadták, de — mint a titkár közölte vele — sokat nem tehettek érte, mert közléseit nem tartották pontosnak. Rónay Szemerének 1853. márc. 8., 11. OSzKK 1927/5. A Magyar Sajtó, 1857. nov. 17-i számában közölt cikkében írta Rónay, hogy a társulat kérte az utazótól a térképeket ós tapasztalatainak leírását, melyeknek fejében anyagi támogatást ígért, majd így folytatja: „írtam Magyar Lászlónak, ajánlkozám munkájának fordítására. Levelemet a hozzá csatolt utasítással együtt, a geographiai társulat, a portugál kormány útján küldé Afrikába; eljutott-e valaha rendeltetése helyére ? nem tudom, mert válasz nem érkezett soha, sem hozzám, sem a geographiai társulathoz. Ha Magyar Lászlónak afrikai felfedezései annak idején megérkeztek volna, most az elhírült Dr. Livingstone második helyen állna. Magyar embernek szerencséje is magyar !" 10 Századok 1971/3-4.