Századok – 1971

Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV

684 PÁL LAJOS móniában. Ezzel szemben már Hamburgban,7 0 Brüsszelben is viszályt, széthúzást ta­lált. Nem látta, hogy ezek az ellentétek már a forradalom és szabadságharc idején megvol­tak, csak teljes élességükben nem kerültek felszínre. Az emigráció első napjaitól kezdve, a bukás okait kutatva, megkezdődött a vádaskodás, keresték a bűnbakokat. Kossuth megérkezése után egy időre helyreállt — bár nem teljesen — a béke, de egy—két év múlva már újra kialakultak a „pártok". Nyilvánvaló felfogásbeli eltérés volt a párizsi, brüsszeli és londoni emigrációs központok között. Kossuth törekvése az volt, hogy eze­ket az ellentéteket elsimítsa, s az emigrációt lehetőleg egyesítse. Rónay álláspontjában akkor figyelhetünk meg radikalizálódást, amikor Magyar­ország belpolitikai helyzete kiéleződött. Ilyenkor a Kossuth-fóle felfogást hangoztatta, sőt pl. a Kossuth bankó-pörben mint tanú is megjelent, és vallomásában rámutatott az osztrák álláspont törvénytelenségére.71 A perről hazaküldött tudósításai szintén ezt a fel­fogást tükrözték.7 2 Egyre több időt fordított tudományos kutatásokra és munkái megírására. Először befejezte a még itthon elkezdett „Élet története"7 3 című munkáját, majd egy vakáció élményeinek hatására, érdeklődése a geológia ós biológia felé fordult. 1854 és 1858 között vakációit Jersey szigetén töltötte,7 4 — itt lakott többek között Teleki Sándor gróf és a két Perczel fivér is —, s vizsgálódásai eredményeként készítette el „A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről" című munkáját, amelyet 1860-ban, gr. Szé­chenyi István pártfogásával, Kilián György jelentetett meg Pesten. Evolucionista felfo­gásban írja le a Naprendszer és a Föld keletkezését, az élet megjelenését. Eléggé modoros7 5 — de olvasmányos — formában leírt könyvében földtörténeti korszakok szerint tárgyalja az egyes periódusokra jellemző növény- ós állatvilágot, eseten­ként rámutatva az összekötő kapocsra, végül eljutva az emberhez, felteszi a kérdést: mikor tűnt fel az ember? Analógiák segítségével érvel: „Nincs ásatag majom ! nincs ása­tag kutya ! nincs ásatag ember ! E lények a jelen korszak színén tűntek fel. A tudós világ így tanított bennünket félévszázadon keresztül !"7 e Amikor felszínre kerültek „ásatag 70 1850 nyarán, Hamburgba érkezése után, a menekültek jegyzőjévé választották, s e tisztségében első feladata volt, hogy ,,. . . K. D. úrral hivatalosan tudassam kizára­tását a magyar menekültek testületéből". Naplótöredék ... I. köt. 157. 1. 71 Rónay Pompéryhez írott levelében a Kossuth-bankó pörrel kapcsolatban azt írta, hogy az osztrák kormány vádképviselői — Веке Kálmán, Hengelmüller Mihály, Rohorovszky Miklós— és közte az a különbség, „. . . miszerint a londoni levél írója hiszi, hogy volt oly idő, midőn 1848-t írtak, hogy ez évben, a magyar nemzetnek voltak szentesített törvényei, volt a törvényes király által megerősített pénzügyminisztere, s voltak bankói, melyek nem álltak az osztrák bank gyámsága alatt . . ." 1861. máj. 13. OSzKK 1915/14. Egy másik levélben írta, hogy Kossuth „szívesen látna Itáliában, de én csak akkor szedem fel a londoni sátorfát, ha oda lehet ütni, a hol a vasas n . . . t kezdő­dik . . ." Rónay levele Tóth Józsefhez 1861. júl. 21. BK. 185/1 — 6. 72 Vö. Magyar Sajtó, 1861. ápr. 25, 27., máj. 28. , 73 E munkája megtalálható BK. 184/2. alatt. 74 Az első jersey-i kirándulás nagy hatással volt rá, s azt írja: míg az iskolában a természeten túleső bölcsességet tanulta, addig „. . . azok a feledhetetlen szikla-torla­szok más irányt adtak vágyaimnak, kiütötték alólam azt a három lábú széket, s ott ültem az anyaföldön, s kapartam a kemény szirtté dermedt ős életet, s kutattam emlékeit, titkait." Naplótöredék ... II. köt. 267. 1. 75 Szemere Bertalan is kifogásolta a forma-választást, s azt irta, hogy a stílus gyönyörködteti, szabatos nyelvezete van, „. . . de a formára észrevételem van. Miért választá arrta bibliai versezetet? Miért ama prófétai nyelvet, mely korunkban anachro­nismus ? Miért csinál forma által, puszta átmenetelekből egy-egy axiómát ? így van a korán is írva, minden phrasis itt is, minek még értelme sincs, egy kikezdés. Ha ez megy, vallási tárgynál van csak helyén, tudománynál nincs. Mi a belső formát illeti, nem szere­tem, hogy tudománynak költői alakot választott." Szemere levele Rónayhoz 1858. febr. 12. BK. 185/1 — 6., valamint Naplótöredék . . . III. köt. 9. 1. 76 Rónay Jácint: A tűzimádó bölcs az ős-világok emlékeiről. Pest. 1860. 154. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents