Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
RÓNAY JÁCINT 671 létrehozni. Egyezményes filozófiájuk eklektikus jellegű. Központi fogalmával, a harmónia praestabilitával, a társadalmi osztályok békés együttműködését hirdette, a lassú reformok útjának követését tanácsolta, hangoztatta a király iránti lojalitását. Forrásait tekintve, éppúgy merített az angol szenzualista filozófiából, mint a klasszikus német filozófiából. Krug, Leibniz, Spinoza éppúgy hatottak rájuk, mint a francia felvilágosodás filozófusai. E filozófia alapvetően empirikus beállítottságú és erősen természettudományos orientáltságú. Minduntalan Locke-ra és Bacon-re hivatkoztak, amikor az empíriát helyezték előtérbe, s utaltak arra, hogy ezt a természettudományok területén elért haladás még jobban alátámasztja. A természettudományok haladására apellálva többen közülük a pszichológiát is empirikus alapokra kívánták helyezni. Ezt tükrözte az 1834-ben kihirdetett pályázatra beérkezett munkák közül az első három helyen díjazott művek alapgondolata is. Bár a szerzők különböző módon ítélték meg az empirikus lélektan jelentőségét, de abban egyetértettek, hogy a nevelésben és a társadalmi haladásban óriási szerepre tehet szert.2 Mint a pedagógiai optimizmus más képviselői, ők is túlbecsülték a nevelés szerepét: attól várták a társadalmi kiegyenlítődést. E munkákban a szerzők a lélektant önálló tudománynak igyekeztek feltüntetni, de — mint Rónaynál is látni fogjuk — jóval nagyobb teret szenteltek a társadalmi ős filozófiai kérdéseknek, mint a tisztán lélektani kategóriáknak. 1. Az egyezményes filozófia, az empirikus lélektan egyik következetes híve és képviselője volt Rónay Jácint. 1814. május 13-án született Székesfehérvárott. Apja jómódú szíjjártó-mester volt. A család eredeti neve Leitzinger volt. Rónay Jácint 16 éves korában egy katonaiskolai óv után — anyja kívánságára — jelentkezett a bencés rendbe. A rend szokásai szerint az esztergomi bencés gimnáziumba került. 1831 októberében vették fel a rendbe. A bencés rend tanító rend volt, ezért tagjait a tanári pályára is felkészítette. Rónay a bölcseleti tanfolyamot Győrött, a volt jezsuita — 1803-tól bencés — gimnáziumban hallgatta, majd a tanári vizsgákra Bakonybélen készült fel, s 1835-ben oklevelet szerzett. Teológiai tanulmányait ugyanez évben kezdte meg Pannonhalmán. 1839-ben áldozópappá szentelték. 1840 elején a győri Lyceumba került mint a bölcsészet tanára. 1842—43-ban letette a bölcseleti doktorátushoz szükséges vizsgákat. 1848-ig főképp lélektani munkákat ír, szívósan készül a tudományos pályára. Politikailag lojális, de kapcsolatban állt a győri liberálisokkal, — így Kovács Pállal, Kálóczy Lajossal, Lukács Sándorral — jó és termékeny a közreműködése a „Hazánk" című lappal. Győr szabad királyi város a 40-es években a liberálisok egyik legfontosabb vidéki centrumává vált. Az egész megye ekkori adottságai hozzájárultak ehhez. Bár fékező erőként hathatott az, hogy a megye 3/5 részét az egyház birtokolta — a győri püspökség és káptalan, a pápóezi és csornai prépostság, a szombathelyi káptalan és szeminárium többek között —, s jelentős birtokokkal rendelkezett gr. Viczay, gr. Sándor, a hg. és gr. Esterházyak is, de a megye 11 753 főből álló nemességének 5/6 része csekély birtokkal rendelkezett.3 Ez utóbbiak közt találjuk a Bezerédy, a Fejórpataky, a Gyapay, a Noszlopy és Pázmándy családokat is. 2 Philosophiai pályamunkák 2 — 3. köt. Pest, MDCCCXLIV. A második kötetben találjuk Hetényi János: „A lélektudománynak nevelési fontosságáról" c. első díjas munkáját. A harmadik kötet tartalmazza Веке Kristóf: „A lélektudomány' viszonya a neveléshez" c. „másod rangú pályamunkáját". 3 Fényes Elek: Magyarország leírása. II. Magyarország részletesen. Pest. 1847. 19. 1. 10*