Századok – 1971
Tanulmányok - Szabad György: Eötvös József a politika útjain 658/III–IV
664 SZAJSAD GYÖRGY különben a szűk városi kiváltságos réteg követei meggyarapodó szavazataikkal továbbra is a visszahúzó erőket támogatják az országgyűlésen.3 0 Eötvöst az újabb konfliktus Széchenyihez közelítette, sőt nyílt fellépésre indította az osztrák vámpolitika részleges semlegesítését célzó fiumei vasútvonal kiépítését szorgalmazó Kossuthék ellen. De a február 28-án Széchenyihez intézett levele azt mutatja, hogy némi ingadozás után újra melléjük állt. Aligha független ez attól, hogy Kossuth az ellenzék éppen aznap zárult konferenciáján ismét nagy határozottsággal lépett fel az örökös tartományok — a hazai átalakulás biztosítása szempontjából is oly fontosnak ítélt — alkotmányhoz juttatása érdekében. Eötvös saját korábbi kétségeit is bíráló elismeréssel írt róla, amit az alapvető kérdésekben köztük fennálló nézetazonosság újrafelismerése mellett az magyaráz, hogy szerinte „céljainak kiviteléhez jól meg tudja választani eszközeit", amit Eötvös, aki ezt nem mondhatta el magáról „megbecsülhetetlen" tulajdonságnak tartott.3 7 Politikájában látta a leghathatósabb eszközt a polgári átalakulás hazai sikerének, de ugyanakkor békés menete belső és külső feltételeinek a biztosítására.3 8 Ez teszi érthetővé — minden teoretikus fenntartása ellenére — együttműködését vele a reformkorban és mindaddig a forradalom idején is, amíg biztosító szerepének betöltésére alkalmasnak ítélte. 1848-ban Eötvös a Batthyány-kormányban céljai megvalósítóját, a forrón óhajtott polgári átalakulás végrehajtóját látta, az eszközt az abszolutisztikus és az ugyancsak fenyegetőnek ítélt belső anarchisztikus veszélyek leküzdésére. A március végi sorsdöntő napokban teljes őszinteséggel hangoztathatta sz udvarban, hogy a polgári átalakulásnak utat nyitó, a nemzeti önrendelkezést biztosító törvénycikkek jóváhagyása a Batthyány-kormányt a törvényesség őrévé teszi.3 9 1848 őszéig bízott abban, hogy a Batthyány-kormány fenn tudja tartani az átalakulás teljessé tételét biztosító belső rendet és a Széchenyivel együtt általa különösképpen szorgalmazott jóviszonyt a Habsburg-hatalommal. Nyilvánvalóan azt remélte a Habsburg-hatalomtól, hogy az alkotmányosság birodalombeli kifejlesztése folytán, ill. a frankfurti parlament koncepciójának megfelelően formálódó német egység liberalizáló hatására nem ellenfele, hanem külső támasza lesz a magyar átalakulásnak.40 1848. szeptember 29-én Eötvös elhagyta Magyarországot. Menekült a válságból, amit a Habsburg-hatalom augusztus végi, a márciusi vívmányok ellen indított akciója támasztott, és ami a tőle szabad kezet nyert Jellacic fegy-36 Eötvös elvi álláspontját a megelőző országgyűlésen részletezte. EÖM. IX. köt. 185 — 200, 220 — 226. 1. Kossuth állásfoglalására ld. KÖM. XI. köt. 545-550. 1. A vitára: Barta: uo. 51 — 52. 1.; Sötér: i. m. 222 — 224. 1. 37 Bártfai Szabó: i. m. II. köt. 632, 643. 1.; Sötér: i. m. 224-226. 1. 38 Ez is magyarázza Eötvös magatartását a kora márciusi napokban, amit Széchenyi 1848. márc. 11-i, Pozsonyból bizalmasához, Tasnerhoz intézett levelében — félreérthetetlenül Kossuthéknak Eötvösre gyakorolt hatására célozva — így panaszolt: ,,Kimond -hatlan szomorú a lelkem. Eötvös megjelenése itt bennem legszebb reményeket gerjesztett ! Azonban nagy kár, hogy idejött ! Már elkapták !" Bártfai Szabó: i. m. II. köt. 653. 1. 3S Vö. Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Bpest. 1936. 84-85, 88-89, 244. 1. 40 EÖM. IX. köt. 258 — 264. 1.; Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos... főbenjáró pöre. Bpest. 1932. I. köt. 108, 118, 138, 143, 161, 163, 182 — 183, 189, 195, 355, 358, 366-367, 389, 518. 1.; II. köt. 159, 319, 325, 458, 552, 612-613, 642. 1.; Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. (Kiad. Károlyi Árpád) Bpest. 1921. I. köt. 301, 339, 340, 350, 365, 373, 388. 1.; Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bpest. 1964. 239-241, 284, 291. 1.
