Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
614 KOSÁB.Y DOMOKOS „Tudni akartam, hogy az ilyen beszédek őszinte szándékot rejtenek-e, és hogy Esterházy hercegnek valóban vannak-e ambíciói; úgy értesültem, hogy nagyon is vannak, több, mint amennyit magában tud tartani." Hogy Esterházy ambíciói messze felülmúlták államférfiúi képességeit, az már e beszélgetésből is kitűnik. „Nemzeti" programjából, amelyben a birtokelkobzással való fenyegetőzés az egyetlen „pozitív" gondolat. Abból is, hogy egyáltalán nem ismerte fel, mennyire megváltozott a helyzet az 1809 őszi béke nyomán. Ha ő is mulasztásnak tartotta Buda és Pest el nem foglalását, akkor ez igazán közhely számba ment a nemesi közvéleményben. Napóleon azonban láthatólag nem gondolt arra, hogy ezt a külön erőfeszítést akár katonai, akár politikai szempontból megtegye. Magyarország megnyerésének tervét még most, az eddig tapasztalt csalódások ellenére sem adta fel, de ehhez elégnek tartotta bázisul az ország már megszállt nyugati megyéit.19 3 Június 22-én Eugène alkirályt hívta fel arra, hogy újabb proklamációban hirdessen amnesztiát e megyék insurgensének.194 Északon Davoust marsallt, aki a Dunánál, Pozsonnyal szemben állt, biztatta kellő propagandára. „Felségednek a magyarokhoz intézett proklamációját — írta neki Davoust 1809. június 17-én Köpesényből (Kittsee) — itt majdnem egyáltalán nem ismerik ós nekem már egy példányom sem maradt. A falvak e vidéken mind lakottak; igaz, hogy erre igen kevés zavar volt; az itteniek érzelmei nem látszanak ellenségesnek."19 5 Másnap, június 18-án újra visszatért a kérdésre: „A proklamációkat, mihelyt megkapom őket, terjeszteni fogom . . . Felséged ügyének szolgálata szempontjából igen előnyös, ha iratokat terjesztünk azon célból, hogy ellensúlyozzuk az osztrák bulletineket és felvilágosítsuk az itt lakókat."19 6 Két nappal Győr elfoglalása után, június 26-án, Davoust arra kapott utasítást, hogy Pozsonyt szólítsa fel kapitulációra, illetve támadja meg. Nem mint Magyarország 193 a francia megszállás alatti területek viszonyaira francia részről adatok találhatók Baron Bignon (a monarchia elfoglalt részeinek administrateur général-ja) iratai közt (AN, Paris). Magyarország megszállt része kezdetben csak egy intendance-ot alkotott M. de Ricci irányítása alatt. Utóbb Daru ezt három részre osztotta és fiatal embereket állított élükre. Győr és Sopron megyét az ifjú Duc de Broglie kapta, aki utóbb emlékirataiban (tévesen nevezve Sopron megyét comitat d'Eisenbourg-nak) előadja, hogy a Riccitől kapott statisztikai adatok alapján a rábízott megyékről „nagy emlékiratot" készített, gazdasági és közigazgatási vonatkozásban, amely iratai közt található, de amelyet memoárjaiban nem közöl. De itt is érdekesen jellemzi a társadalmi osztályok magatartását: a nemesség Budára, az osztrák sereg védelme alá húzódott, szintúgy a győri püspök is, a parasztok, alázatra szoktatva, engedelmeskedtek, a városi polgárság viszont általában (és különösen Sopronban) jó benyomást keltett, műveltségével, politikai jártasságával, sőt öntudatos viselkedésével is, nem könnyen engedve a francia katonai követeléseknek. Souvenirs du feu duc de Broglie, 1785—1830. Paris. 1886; vö. Weriheimer Ede: Századok, 1886, 919 — 920. 1. — Magyar részről főleg azon permanens depuiaíiók jegyzőkönyvei jönnek figyelembe, amelyeket a nádor rendeletére állítottak fel 1809 tavaszán a különböző megyékben. A Vas megyei adatokat a 169., a győrieket a 174. jegyzetben idéztük. Sopron megye és város levéltárában is vannak adatok a francia kivetésekről, hadisarcról stb. Családi feljegyzéseket használ Fabricius Endre: Sopron és a napoleoni háborúk. Sooron. 1939, kny. Soproni Szemle, 1939, 137 — 144. 1. A francia megszállásról néhány megjegyzés egy névtelen, talán Karl Riedl tollából származó emlékiratban: Diarium-Bruchstücke eines Ungenannten zu Oedenburg in Ungarn, 1808-1813. (OSzK kézirattára, Oct. Germ. 129). ш Correspondance de Napoléon. XIX. 183. 195 Mazade: i. m. III. köt. 1885, 40. 1. 196 Uo. 43. 1.
