Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
606 KOSÁB.Y DOMOKOS semmi részt. A császár proklamációja mozgásba hozta a véleményeket. Ismeretes, hogy a magyar nemzet mindig óhajtotta függetlenségét". S az insurgensek szerepét is magyarázni próbálta: ,,A nemesi felkelés azon részét, amely a seregnél található, már a legutóbbi országgyűlés hívta össze; ez fegyverben áll és persze engedelmeskedik."171 Eugène Beauharnais alkirálynak maga Napóleon rendelte el, hogy vonuljon Győr ellen és nyomja a vele szemben álló erőket Buda felé, minél távolabbra Bécstől.172 Most, a csata után, Lauriston tábornok 6000 emberrel körülzárta és ostrom alá vette a várost, Eugène Gönyünél álló 20 000 emberének fedezete alatt. A körülzárás pillanatában, még 14-én este, a csata után, a franciák egy magyar nemesurat fogtak el, aki négylovas hintón próbált távozni Győrből. Gyömörey József volt, Somogy megye aljegyzője ós permanens deputatiójának tagja, aki előző nap érkezett, valószínűleg pénzt hozva a megye Győrnél állomásozó insurgenseinek, és most, mielőtt a kör bezárul, igyekezett gyorsan hazajutni. Mivel a franciák, úgy látszik, jelentősebbnek tartották, mint amilyen a valóságban volt, bizalmas jelentése, amelyben kalandjairól utóbb beszámolt, elég érdekesen világítja meg a francia vezetők magatartását Magyarországot illetően.173 Mint hadifoglyot, előbb három napra Gönyüre vitték, Eugène alkirály főha diszálláseára, aki maga is részt vett kihallgatásában. Az osztrák csapatok és a győri helyőrség erejéről kezdték faggatni, majd megkérdezték tőle, hogy olvasta-e Napóleon proklamációját, amely, véleményük szerint, az országban már nagyon elterjedhetett. Nemleges válaszára kezébe nyomtak néhány példányt, amelyet 6 aztán utóbb megsemmisített, mert a hazai alkotmányra veszélyesnek találta. Az alkirály megkérdezte, hogy fognak-e a magyarok új királyt választani, és hogy mit tart az ország Esterházy Miklós hercegről, aki Napóleon fő jelöltje a magyar trónra, Gyömörey, beszámolója szerint, azt felelte, hogy a magyarok évszázadok óta boldogak az osztrák ház alatt és nem hiszi, hogy I. Ferenc helyett más uralkodót óhajtanának választani. Hozzátette, hogy ő Esterházy herceget csak futólag, távolabbról ismeri, de így sem hiszi, hogy e szerephez elég tekintélye és súlya volna. Utóbb közölték vele, hogy szerencséje, ha nem tartozik az insurgensek közé, mert azokat a császár igen gyűlöli (summopere detestatur et maximo odio habet ) és katonák helyett csak magyar rebelliseknek szokta őket nevezni. E lélektani előkészítés után Gyömöreyt két tiszt Bécsbe kísérte, Berthier Napóleonhoz is bevitte, aki nekitámadt, hogy győri utazgatásával kémgyanússá tette magát. Ezután Mathieu Dumas tábornok vette kezelésbe őt, aki tisztjeivel hat napon át vitatkozott még vele a magyar alkotmányról és a királyválasztás nefarius problémájáról, míg végül úgy látszik megúnták szabadkozását, útlevelet nyomtak kezébe és hazaküldték. Június 17-én Napóleon a proklamáció terjesztését és Győr bombázását írta elő Eugène alkirálynak, amíg a város meg nem adja magát. Másnap is 171 AÉ, CP, Autriche, vol. 383, p. 115. 172 E. Sayous: i. m. (1900), 490. 1. Correspondance de Napoléon. XIX. 88 — 90, 128. 1. 173 Az esetet Gyömöreynek Somogy megye alispánjához írt ós a nádornak is megküldött, bizalmas jelentése (ós kártérítést kérő folyamodványa) alapján ismerteti Sasvári: i. m. 20. 1. Ugyanezen irat alapján összefoglalja a nádor egykorú német naplója is; JN iratai, III. 1935, 737 — 738. 1.
