Századok – 1971

Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV

558 KOSÁRY DOiMOKOS Egymagában meg sem tudna állni. „Nehezen jutna arra a gondolatra, hogy különváljék a Monarchiától." „Nem az gyötri, hogy vele egyesítve van, hanem az, hogy rosszul van vele egyesítve ... A franciák, benyomulás esetén, a lakosság részéről kevés támaszra lelnének, de kevés ellenállásra is." A részletes jelentés hosszan, de igen rapszodikusan foglalkozik egy sor különböző problémával. Csak az nyilvánvaló, hogy főleg Napóleon fent idézett kérdéseire igyekszik válaszolni. Magyarország „leírását", amely a jelentós elejére kívánkoznék, a legvégén találjuk. Itt is előbb jön a közigazgatás ismertetése, ós csak azután a terület, a készülő térképek, a népesség és a gazdasági-társadalmi viszonyok jellemzése. A kereskedelem és közlekedés problémáiról, az utakról, csatorna-tervekről, all. József által kötött török és orosz külkereskedelmi szerződésekről stb. Lezay láthatólag jó információkkal rendelkezett. Néha majdnem az a benyomásunk, hogy talán bepillanthatott azon elaborátumokba, amelyeket valaha az országgyűlés által 1791-ben kiküldött Deputatio commercialis tagjai dolgoztak ki, és amelyek egy részét ekkor, 1802-ben szűkebb körű, országgyűlési használatra ki is nyomtattak. Társadalmi vonatkozásban persze Lezay tovább megy: helyteleníti a nemesség kizárólagos előjogait, a parasztok rossz helyzetét, és haszontalannak tartja a robotot. A jelentés elején a haderő, az insurrectio és a stratégiai helyzet ismertetése található. Lezay figyelmeztet arra, hogy egy Horvátországon át intézendő támadás segítségével el lehetne foglalni Dél-Magyarországot, meggátolva ezzel az osztrákokat, hogy Magyarországra vonuljanak vissza. Ezután tér vissza újra a „közeli forradalom akadályainak" kérdésére. „Magyarország neve — írja — a távoli szemlélőkben egy örök lázongásban élő ország képzetét kelti; országgyűlési viharai látszólag olyan országot jeleznek, amely lángra lobbanni kész." A valóság azonban, közelről, másnak mutatkozik. E mű-viharok inkább csak arra jók, hogy megelőzzék a kirobbanást. De a kirobbanásnak hiányoznak is külső és belső feltételei egyaránt. A parasztok nem éheznek. A nemesek szabadnak képzelik magukat. „A közeli forradalom elemeit hiába keresem, sehol nem találom." i Ez a felvilágosult arisztokrata azonban nem hiába járta ki a forradalm. idők iskoláját. Minden szkeptikus érve ellenére ugyanis a magyarország1 feudalizmust mégsem hiszi örökké fenntarthatónak, sem a forradalmat kikerülhetőnek. „Hiszek egy jövendő forradalomban, de ez meg távoli" — írja a francia forradalom magyarországi hatásának elemzése közben. A vizsgálódás szelleme itt is terjedőben van. Igaz, a francia forradalomtól való félelem mindent megfagyasztott. A feudális erők azonban. végső fokon hiába védekeznek. „Látják a felvilágosodás (lumières) veszélyét, szembeszegülnek vele mindenütt. De rosszul ismeri a XIX. századot az, aki ellene a XII. század fegyvereivel próbál védekezni." Lezay az egyetlen mindezen francia megfigyelők közül, aki a feudális ellenzék tehetetlenségét felismerve legalább megsejti az eljövendő polgári forradalmat. De itt ő is megáll. Nem veti fel, hogy lehetne-e e folyamatot gyorsítani, a haladás esetleges híveit támogatni. Nem jut el a magyar politika