Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
NAPÓLEON ÉS MAGYARORSZÁG 559 „harmadik" változatához, hanem visszakanyarodik azon ötletéhez, hogy az osztrák ház csak úgy tudna szabadulni „zavarbaejtő helyzetéből Magyarországot illetően, ha Magyarországra tenné át a monarchia központját. Midőn a francia seregek közeledtek, Thugut is azt javasolta a császárnak, hogy egyszersmindenkorra vonuljon Magyarországra vissza." Lezay itt is szóba hozza, hogy a török birodalom felbomlásával (amelyet az Első Konzul szerinte nem fog késleltetni) Ausztria megszerezheti Moldvát és Havasalföldet. Most már azonban felveti, hogy az utóbbiak egyesítésével talán inkább Ausztria ellen lehetne valami keleti támaszpontot létrehozni, amelynek élén, hoszpodárként, egy olyan francia állana, „akinek neve tiszteletet parancsol". „Franciaországnak megfelelne, ha Ausztria háta mögé egy olyan hatalmat helyezhetne el . . ., amely az Alduna felől támadna, míg a francia seregek a folyó felső szakasza felől támadnak", és amely „támaszpontul szolgálna Magyarországnak és Galíciának arra, hogy mozgolódni tudjon". Mindezen alternatívák akkor kezdtek aktuálisnak látszani, midőn 1805-ben újabb konfliktus közeledett az átmeneti béke évei után, amelyek alatt egyébként, a rendkívüli karrier iránti érdeklődés jeleként, Magyarországon is megindult a Napóleon-irodalom.3 '1 Ha 1804 nyarán Maurice Montgaillard még csak elvben fejtette ki Napóleonnak, hosszú memorandumai egyikében, hogy az osztrák ház ellen, szükség esetén, „újjá lehetne éleszteni a magyar nemzet régi viszályát az uralkodóval",35 egy évvel később, 1805. augusztus 7-én Lacuée már konkrét javaslatként sietett nagybátyjának megküldeni fent idézett jVoíe-ját, a nemesek függetlenségének programját, azzal, hogy e memorandumot, amely egykor aligha került az Első Konzul szeme elé, de amely néhány, „a jelen körülmények között elég fontos tényt" tartalmaz, jó volna a császárnak prezentálnia. „Főleg Magyarországra szeretném Őfelsége figyelmét irányítani" — írta levelében.36 „A dolgok jelen állapotában ez az ország tudna a legkönnyebben leválni Ausztriáról . . . Ha az osztrák hatalom léteznék még a küszöbön álló háború után, legalább azt kívánja 34 Az első, jellemzőbb darabok: Bonáparténak a frantzia respublika első konsulának élete. Buda. 1802, 8°, 107. 1.; átdolgozott kiadás: 18042 — Tertina Mihály (nagyváradi tanár, alkalmi szerző) 1803 márciusában a Canova-szobor alkalmából készült verse: Gloriosissimus pacis et religionis triumphus in Gallicanae Reipublicae primi consulis, Napoleonis Bonaparte pacifico simulacro, quod adnutu et decreto Pii VII. Pontifici maximi. . .Canova. . . Romae ex Pario marinore caebat, poetice adumbratus in Hungaria. . . Posonii. 1803, 4°, 20 1.; Tertina versét eljuttatta a franciákhoz is, majd külön közzétette Champagny bécsi francia nagykövet és Talleyrand köszönő leveleit is: Epistolae quibus ob evulgatum suum in Napoleonis Bonaparte laudes carmen. . . Michael Tertina honorari meruit. . .H.п. 1804, 8°, 30. 1. — Patonyi Tádé aradi paptanár verse Napóleon koronázása alkalmával: Musa Pannonica augustissimi potentissimae Galliarum reipublicae imperatoris Bonaparte Napoleonis primi solemnem coronationem V. Idus Novembris A.R.S. 1804 Lutetiae Parisiorum peractam singulari cum affectu célébrât. .. Szegedini, 4°, 15. 1. 35 „Faire renaître les anciennes querelles de la Nation Hongroise avec le Souverain." Quelques notions politiques sur l'état actuel de l'Europe. Messidor an XII. AÉ, MD (= Mémoires et documents), France, vol. 661. Egy Oroszországban élő francia emigráns, M. de Vernèques, 1805 márciusában egy, a cári kormányhoz intézett memorandumában azt fejtegette, hogy Napóleon Itáliában akarja birodalmának jövőjét megszilárdítani, „csak akkor lesz majd olyan helyzetben..., hogy megmozgassa Magyarországot (agiter ia Hongrie) ... és eredményesebben maga mellé állítsa a lengyelországi elégedetleneket". Driault: i. m. II. köt. 197. 1. 36 Kecskeméti K. : i. m. 33 — 36. 1. 1933.
