Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
NAPOLEON ÉS MAGYASOKSZÁG 555 alatt emigrált. Svájcban Mme de Staël-lel állt kapcsolatban. Brumaire 18. után végleg hazatért Franciaországba. Napóleonnak átnyújtott egy emlékiratot a mezőgazdaságról és felajánlotta szolgálatait. Már teljesen vagyontalan lévén szeretett volna valami igazgatási posztot kapni tőle. Az Első Konzul azonban ehelyett P. L. Roederer útján, aki Lezay személyes barátja volt, 1802. április 20-án azzal bízta meg, hogy Magyarországon tegyen az országgyűlés idején, egy „politikai és földrajzi utat".20 Május 7-én kelt utasításában közelebbről úgy határozta meg feladatait:3 0 „Menjen el Magyarország tartományainak minden főbb városába, és szedje össze mindazon térképeket, amelyeket be tud az országban szerezni, minden egyes tartomány rövid leírása kíséretében." Választ kell továbbá találnia az alábbi kérdésekre: „Ha Bonaparte tábornok Grác felől bevonult volna Magyarországra, milyen akadályokkal találkozott volna a lakosság részéről ? Milyen párthívekre lelt volna itt Î Mi volt akkor a magyar nemesi felkelés hadi ereje? ..." „Járja be Magyarországnak Törökország felé eső határait és vizsgálja meg azt a kérdést, hogy minő hatalmi növekedést jelentene Ausztriának a török birodalom szomszédos tartományainak megszállása." „Tekintse meg a velencei Dalmáciát is és vizsgálja meg azt a kérdést, hogy Isztria és Dalmácia odakapcsolása milyen hatással van ma és milyennel lehet majd egyszer Magyarország anyagi jólétére, akár a megnyíló piacok, akár a készítefidő víziutak segítségével." „Az úti programhoz tartozik végül annak határozott felmérése is, hogy milyen hatást váltott ki Magyarországon a francia forradalom és a francia hadsereg sok sikere."' Lezay, be kell vallani, sehogysem örült e megbízásnak. Az útitervet túlméretezettnek, pénzügyi fedezetét túl szerénynek találta. Szabadkozott, hogy ő a feladatra nem alkalmas, hiszen e vidékeket ós nyelveket nem ismeri. Mégis el kellett indulnia. Napóleon 1802. május 27-én kiadatott számára egy kiküldetési iratot, amely, forma szerint, a mezőgazdaság, közelebbről a marhatenyésztés tanulmányozásával bízta meg Magyarországon, majd május 30-án személyesen is ellátta utasításokkal. Svájci, majd tiroli tartózkodás után Lezay 1802 szeptember közepén ért Bécsbe, ahol Champagny francia nagykövet házában kapott szállást. A két volt arisztokrata láthatólag jól megértette egymást. Innen rövidesen egy 29 Lezay jelentéseit (AN, AF Cart. 1677, Plaq 1) ugyancsak Wertheimer К. : i. m. (1883, 1884) használta először; kivonatosan és nem egészen szöveghűen részeket közölt belőle Raoul Ghélard: Napoléon et la Hongrie. Revue Britannique 1897, VI., 6 — 23. Szövegüket Kecskeméti К. : i. m. (1960) tette közzé. Az utóbbi felhasználta már Roederer iratait (fonds Roederer) is, amelyek csak 1936-ban kerültek az AN birtokába, és amelyek közt több levél foglalkozik Lezay útjának előkészítésével. Az idevágó iratok egy része már a múlt században napvilágot látott: Comte P. L. Roederer : Oeuvres. . . publiées par son fils le baron A. M. Roederer. III. Paris. 1859 (468 — 470. 1., a „Missions secrètes en Angleterre et en Hongrie" c. fejezetben). Lezay biográfusa: Egon Graf v. Westerholt : Lezay Marnesia, Sohn der Aufklärung und Präfekt Napoleons. Meisenheim am Glau. 1958, a Magyarországra vonatkozó jelentéseket nem ismerte, ós hősének főleg későbbi szerepét részletezte 1806-tól a Koblenzi, 1810-től haláláig (1814) az Alsó-rajnai prefektúra élén. 30 Napóleon utasítása: Roederer : i. m. III. köt. 469.1. Kecskeméti K. : i. m. 56 — 57.1.
