Századok – 1971

Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II

530 KRÓNIKA Matusán Béla, Müller Ernő lettek. A VB 25 sejtet és mintegy 200 kommunistát fogott össze. A kommunista agitáció középpontjában a bérkövetelések ós az amnesztia kiterjesztésének szorgalmazása állt. Oroszékat azonban 1922 elején letartóztatták, de az új központoknak (Gerő Ernő, Greiner fivérek) sikerült a kapcsolatot helyreállítani a helyi csoportokkal, sőt újabbakat is létrehoztak. 1922-re a párt összefüggő szervezetként épült ki, megjelent az első hazai illegális kommunista lap, a „Kommün". 1923 őszére stabilizálódtak a három-három tagú vezetőszervek, amelyek közül az egyik az ifjúsági mozgalmat, míg a másik a felnőtt munkásmozgalmat irányította. 1924-re rendeződött a párt felső vezetésének kérdése; a KI. V. kongresszusa idején megállapodás jött létre a KMP új, ideiglenes központi szerve, az Organizációs Bizottság felállítására, amely С hónapos munkatervet dolgozott ki. E tervek alapján dolgozott a KMP 1924 második felében. A 20-as évek elején a legális munkásmozgalomban, az SzDP vezetőinek megalkuvó politikája miatt, erősödött az ellenzéki hangulat, a szociáldemokrácián belül ellenzéki csoportok jöttek létre. Mindez lehetővé tette a kommunisták számára, hogy tömegbázisukat szélesítsék, sőt 1922-ben már egy legális kommunista párt létrehozásának terve is felmerült. Megvalósítására azonban csak 1925 tavaszán került sor, amikor az MSzMP zászlót bontott. A KMP újjászerveződésének periódusát az 1926 augusztusában összeült I. Kongresszus zárta le. A Kongresszus lényegében helyesen elemezte a magyar társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokat, jól határozta meg az MSzMP-vel kapcsolatos politikát, helytálló nézeteket vallott a parasztkérdésben, s megfelelő utasításokat adott a szakszervezeti munkához a szakszervezeti egység erősítése érdekében. Ügyanakkor kitartott a proletárdiktatúra stratégiai célja mellett, anélkül, hogy annak közeli megvalósulását reálisnak tartotta volna. Nem ismerte fel, hogy az ellenforradalmi rendszer körülményei között a demokráciáért vívott harc a szocializmusért vívott küzdelem része. A KMP I. Kongresszusa elfogadta a párt szervezeti szabályzatát és új KB-t választott. A párt a kongresszus szellemében látott munkához, s bár az 1925 szeptemberi letartóztatási hullám súlyos csapást mért a kommunista mozgalomra, azt megsemmisíteni nem tudta. Kirschner Béla kandidátus opponensi véleményében kiemelte: Szabó Ágnes disszertációja az első olyan jellegű munka, amely átfogó igénnyel igyekszik a KMP újjászervezésének nagyon bonyolult folyamatát feltárni. A rendkívül gazdag forrásanyag feldolgozásával helyesen mutatja be a kommunista mozgalom ellentmondásos fejlődósét, belső nehézségeit, s számos olyan új következtetésre jut, amelynek nagyrósze komoly nyeresége történetírásunknak. így pl. új eredmény többek között a pártépítés menetének belső periodizációja, s az egyes szakaszok jellemzése, a nemzetközi munkásmozgalom belső vitáinak, azoknak a magyar pártra való hatásának elemzése, a kommunista emigráció frakcióharcainak ábrázolása és értékelése. Emellett a disszertáció nagy gondot fordított arra, hogy a munkáspártok politikájának társadalmi háttere, a különböző társadalmi rétegek és osztályok mozgása is kellő megvilágítást nyerjen. Az opponens egyetértett a disszertációnak a nemzetközi munkásmozgalomban kibontakozó belső tisztázódási folyamat ellentmondásosságáról adott jellemzésével. Rámutatott, hogy a magyar kommunista vezetők elméleti és politikai tevékenységük során a Komintern III. Kongresszusának időszakában még nem jutottak el a leninizmus teljes megértéséhez és alkalmazásához; véleménye szerint a magyar kommunisták „lemaradása" e téren nagyobb volt, mint ahogy Szabó Ágnes bemutatta. A KI III. Kongresszusát illetően annak részletesebb elemzését kérte számon, mennyiben segítették az ott elhangzott egyes felszólalások az „offenzív taktika" hirdetőit nézeteik igazolásában. Hibáztatta a szerzőt, hogy viszonylag nem a jelentőségének megfelelő figyelmet fordított a KI IV. Kongresszusa határozataira. Ez a tanácskozás, bár határozatait a következő, az V. Kong-