Századok – 1971

Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II

524 KRÓNIKA dátus volt. Véleménye szerint a szerző feladatát jól oldotta meg, az SzDP ós az ellenforradalmi rendszer viszonyának vizsgálata a tárgyalt korszakban ilyen mélyreható és alapos módon eddig még nem történt meg. A feldolgozás során a szerző felhasználta a fellelhető levéltári forrásokat, a memoárok, feldolgozások és a korabeli sajtó anyagát. Fehér a történeti szituáció, az események vizsgálatából indult ki, alaposan elemezte a szociáldemokrata párt vezetőségének hazai és külföldi csoportjait, döntéseiket nemcsak önmagukban, de következményeikben is vizsgálta. Az opponens a disszertáció gondolatmenetével, főbb megállapításaival egyetértett. Felhívta a szerző figyelmét a helyenkénti ellentmondásokra, szerkesztési problémákra, valamint olyan kérdésekre, amelyek véleménye szerint nem hiányozhatnak a feldolgozásból. Az első fejezet tárgyalásakor az antant és Magyarország vizsgálatánál az opponens szerint abból kellett volna kiindulni, hogy Magyarország nem szerepelt az antant elsőrendű problémái között, elsősorban olyan kormány létrehozására törekedett, amely képes a rend fenntartására és alkalmas a békeszerződés aláírására. Ezek határozták meg 1919 őszén magyarországi megbeszéléseiket és ennek volt következménye az egyes belpolitikai csoportokkal szembeni álláspontjuk is. Clark tárgyalásai, jelentése is csak e szempontok figyelembevételével kapják meg tényleges értelmüket. Kiemelte Clark jelenlétének, tárgyalásainak illúziótkeltő szerepét, amely hatott az SzDP tevékenységére is. Határozottabban rá kellene mutatni, hogy a nagyhatalmak és a szomszédos országok nem tűrték Friedrich kormányát és Habsburg Józsefet. Ennek ismeretében kritikusabban lehetne bemutatni Peyeréket, akik elfogadták, és tárgyalásokat kezdtek Friedrichékkel. A szociáldemokrata pártnak a liberális polgári ellenzékkel való együttműködésénél szükségesnek tartaná általánosságban kifejteni az együttműködés lehetőségét, határait. A koncentrációs kormány tárgyalásakor világosabban meg kellene mutatni, hogy a kormány milyen tényleges hatalommal rendelkezett, milyen volt viszonya a különítményesekkel, a szélsőséges szervezetekkel. Következetesebben kellene megvilágítani, hogy a forradalmak utáni átmeneti időszakban az ellenforradalom különböző csoportjai is hadakoztak a hatalmi pozíciókért, a konszolidáció módszerei, a kormányzási elvek eldöntéséért. A harmadik fejezetben az opponens szerint Fehér több új figyelemreméltó megállapítást tesz az SzDP és a szakszervezetek egységének pozitív hatásáról, a keresztényszocialista szervezkedésről, Buchinger és Peyer emigrációjáról. A disszertáció adatai, fejtegetései meggyőző magyarázatot adnak arra, hogyan került előtérbe a párt vezetésében a szakszervezeti bürokrácia. Az opponens véleménye az volt, hogy az SzDP megegyezést kereső politikájának 1920 nyári elemzésénél nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a disszertáció által is említett személyi változásokra, mivel ezek szoros kapcsolatban voltak az SzDP-on belüli eszmei visszaeséssel. Helyesnek tartaná az opponens, ha a szerző a Trianonra vonatkozó anyagot egy helyen mélyebben elemezné, bemutatva a pártvezetésnek a kérdéssel kapcsolatos álláspontját, programját. A Teleki-kormány időszakát elemezve a szerzőnek jobban rá kellett volna mutatnia, hogy ekkor már kialakult az igény a normalizált politikai élet megteremtésére; Teleki tevékenysége annak ellenére, hogy az SzDP-nak nem tett jelentős engedményeket, szintén erre irányult. A Polgárok és Munkások Szövetsége kapcsán felvetette azt a kórdóst, vajon e szövetségen kívül volt-e más, jobb lehetőség az SzDP számára; mi teremtette meg az együttműködés reális alapját. Az opponens szerint ebben az összefogásban valamiféle ösztönös, korai tapogatózást lehet felfedezni a fasizmus erőivel szembeni későbbi összefogás felé. A szövetségnek ilyen jellegét a korabeli jobboldal is felismerte. L. Nagy Zsuzsa rámutatott, hogy a szövetségen belül egyedül az SzDP képviselt tömegeket, felmerül tehát, vajon az SzDP vezetői felismerték-e ennek jelentőségét a szövetségen belüli szerepüket illetően. A szövetség gyengeségének, következetlenségének tárgyalásakor a liberális polgári erők gyengeségéből, a liberális gondolat táborát ért súlyos válságból kellene kiindulni. Az opponens nem tartotta következetesen kifejtettnek azt a bírálatot, melyben a szerző az SzDP-t a blokkban való rész-