Századok – 1971
Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II
520 KKÓNLKA ben folyt le. Rajzok, feliratok alapján alkothattunk képet arról a szörnyű mészárlásról, mely a Kommün leverését követte. Külön rész foglalkozott Marx „Polgárháború. . ." című munkájával, melyet a Kommün alatt folyamatosan írt, s végleges szövegét két nappal a bukás után olvasta fel az Internacionálé Főtanácsa előtt. Kiadásai rendkívüli sajtóvisszhangját feliratokkal és különböző kiadásokkal illusztrálták a kiállítás rendezői. E részben kapott helyet a nemzetközi munkásmozgalom himnusza, az Internacionálé megszületésének története. A Kommün leverését követően írta szövegét Eugène Pottier; zenéjót Pierre Degeyter szerezte 1888-ban. A Kommünre való emlékezés, történelmi szerepének méltatásai közül Lenin munkáiból láthattunk néhányat; a kommünárok falánál történt megemlékezésekről készült fotokat, s e rész lezárásaként a Komintern alakuló üléséről készült fényképet. Egy nagyobb önálló rész mutatta be a Párizsi Kommün harcainak magyar résztvevőit, a Kommünnel és velük foglalkozó újságcikkeket. A már említett Győrök Leó Dombrowski szárnysegéde volt, s a Kommün bukása után gályarabságra ítélték, ahonnan 1871 végén szökött haza. Egy francia okmánymásolaton olvashattuk az Oroszy Antal ellen hozott bírói ítélet szövegében, hogy a Kommün alatt a katonai törvényszók biztosa volt. A Kommün visszhangja nemcsak a sajtóban jelentkezett, hanem költők ós írók is rokonszenvvel írtak róla, többek között Kiss József, Mikszáth Kálmán, Jókai Mór. Művészeink közül Schaár Erzsébet alkotásai, különösen Mementó című szobra jól illeszkedtek a kiállítás hangulatába. Befejezésül még egy rendezői megoldásról szeretnék szólni. A kiállításon körbefutó „frizt" a rendezők újságrajzokból és fotokból nagyították. A korabeli fényképezési technika nem tette lehetővé pillanatfelvételek készítését, az ekkori fotok statikusak voltak. A pillanatfelvételeket ekkor még az újságrajzok pótolták. Nagyon szerencsés megoldás volt ezek ötvözése. A didaktikus és egyben impozáns kiállításról elmondhatjuk, példát mutatott arra, hogyan lehet kevés tárgyi anyag ellenére sokat elmondani egy dicső történelmi eseményről/ Pál Lajos BESZÁMOLÓK FEHÉR ANDRÁS ÉS SZABÓ ÁGNES KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓINAK VITÁIRÓL Fehér András „A magyarországi szociáldemokrata párt és az ellenforradalmi rendszer 1919—1922" c. kandidátusi disszertációjának témája: hogyan alakultak a szociáldemokrata mozgalom tevékenységének feltételei az ellenforradalom hatalomrakerülése után, hogyan változott az újjászerveződött szociáldemokrata párt eszmei és szervezeti arculata, milyen politikai elképzelései voltak a párt vezetőinek, milyen eszközökkel keresték és találták meg a párt helyét az új körülmények között. Az 1919 őszén bekövetkezett gyökeres változások a hatalmi ós politikai viszonyokban, a társadalmi osztályok átcsoportosulása, elsősorban a kispolgári rétegek magatartásának változása, a politikai erőviszonyokat a reakció, az ellenforradalmi erők javára billentették. Az ellenforradalmi terror, amely a kommunista mozgalom gyökeres kiirtására törekedett, a szociáldemokrata mozgalom legális működését is kétségessé tette. A munkásmozgalom majdnem teljes politikai és szervezeti dezorganizálása tette irreálissá a munkásosztály számára elveszített hatalmának visszaszerzését.
