Századok – 1971

Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II

KRÓNIKA 499 Az előadó a következőkben a tőkésülések társadalmi alapfeltételeit vizsgálva részletesen szólt Szombathely város képviselőtestületének erőviszonyairól az 1870 — 1910-es évek között. Kifejtette, hogy a szabadversenyes kapitalizmus kialakulásakor meglevő községi ós városi autonóm szervek alkalmasak voltak arra, hogy bennük az egyéni regionális hasznot kereső szándékok érvényesülhessenek. Erőteljesebb változás a társadalmi csoportok erőviszonyaiban csak a századforduló után kezdődött meg; Szombathely és Vas megye viszonylatában az 1905/6. esztendőt jelölte meg az előadó a döntő fordulat időpontjául, s ettől kezdve a városi ós megyei igazgatás szervezete újra a konzervatív egyházi irányítás és felügyelet alá került. Borús József kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa két egymással összefüggő, politikai ós gazdasági jellegű problémát ismertetett. Mindkét probléma általános jellegű, de vonatkozik konkrétan erre a térségre is. Az első kérdéscsoporttal Borús József már foglalkozott 1964-ben, a Magyar Történelmi Társulat szolnoki vándorgyűlésén tartott előadásában. Ezért most csak utalt az ott részletesen előadottakra, arra, hogy a sokat emlegetett „utolsó csatlós" problémának nemcsak magyar, hanem német oldala is van. A németeknek politikai, közlekedési, gazdasági, elsősorban hadigazdasági okokból nélkülözhetetlenül szükségük volt Magyarországra. Hosszan lehetne idézni, milyen nyilatkozatokat tett 1943 — 45-ben a német vezetés, elsősorban Hitler, Magyarország jelentőségéről. A németeknek szükségük volt Magyarországra a Balkánra vezető szárazföldi és vízi utak miatt. A román olaj ós a jugoszláviai ásványkincsek Magyarországon keresztül jutottak Németországba. Jelentősek voltak továbbá a Magyarországon található nyersanyagok is. Ezzel — a második kérdéscsoporttal — kapcsolatban utalt a Magyarországon található ós a németek által felhasznált, ill. innen elszállított olaj, bauxit, mangán stb., továbbá az itteni, innen elszállított élelem problémájára. 1943-ban a németek 280 000 tonna kőolajat és kőolajterméket szállítottak el Magyarországról, ill. használtak fel. 1944 áprilisától a németek a korábbi havi 70 000 tonnás kőolajtermelést további havi 60 000 tonnával akarták emelni. A romániai fordulat után még inkább megnőtt a magyar kőolaj jelentősége a németek számára. 1944 decemberében a Német Birodalomban finomított kőolaj egyharmada Magyarországról származott. Befejezésül Borús József hivatkozott arra a körülményre is, hogy pl. éppen a magyar kőolaj fontossága miatt rendelte el Hitler 1945 januárjában a 6. SS-páncéloshadsereg Magyarországra szállítását. Ezt az intézkedést Albert Speer miniszternek egy Hitler számára készített mOmoranduma váltotta ki, melyben Speer hangsúlyozottan felhívta Hitler figyelmét a magyar kőolaj jelentőségére. Az előadások elhangzása után több kérdéssel kapcsolatban élénk vita alakult ki. Simonffy Emil levéltáros (Zalaegerszeg) a mezőgazdasági fejlődés nyugat-dunántúli problémáiról szólt, míg Naszádos István tanár (Sárvár) a Sárváron 1939-től internált lengyelekről beszélt, ill. a szabadkőművesség szerepét fejtegette, elsősorban Sárvár vonatkozásában. A szakmai konzultációk befejeztével a Nádasdy Múzeum „Művészi fegyverek a XVI—XIX. században" kiállításának megnyitására került sor. Tárlatvezetést tartott Temesváry Ferenc, a Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa. Az emlókünnepség programját a Vár lovagtermében megrendezett barokk hangverseny zárta be.