Századok – 1971
Történeti irodalom - Botka Ferenc: Kassai Munkás. 1907–1937 (Ism. Szilágyi János) 487/II
488 TÖRTÉNETI IRODAI.OM 480 János és mások, később Kun Béla, Landler Jenő, Lukács György, Révai József, Rudas László, Varga Jenő és mások — a magyar kommunista mozgalom legjelentősebb alakjai közé tartoztak. A lapban való munkásságuk nemcsak a magyar emigráció s a csehszlovákiai magyar kommunista mozgalom szempontjából volt igen nagy jelentőségű, hanem a magyar kommunista mozgalom egészének szempontjából is. A Kassai Munkás (később: Munkás) jelentőségét mutatja, hogy az 1920-as években ez a lap volt az egyetlen magyarnyelvű kommunista napilap egész Európában. Az eddigiekből következően nyilvánvaló, hogy Botka Ferenc tanulmánykötete nemcsak irodalomtörténeti szempontból tölt be jelentős űrt a magyar tudományos kutatás terén, hanem munkásmozgalomtörténeti, sajtótörténeti, s általános történeti szempontból is. Lényeges, hogy a kötet megjelenését ilyen szempontokból is értékeljük, noha — mint a szerző előszavában erre rámutat — a munka elsősorban irodalomtörténeti vonatkozással jött létre. A Kassai Munkás — a kötetben elsődlegesen tárgyalt forradalmi, kommunista eszmeisógű irodalmi műveken kívül — számos nagyfontosságú politikai-társadalmi vonatkozású cikket közölt, a felsoroltak és mások tollából, a munkásmozgalom szélesebb rétegei felé is közvetíteni igyekezve a párt álláspontját. Eleinte 1500, majd 3000—3500 példányban jelent meg, de hatása ennél jóval szélesebbkörű volt. A Kassai Munkás című kötet tulajdonképpen három részből áll. Az első rész Botka Ferenc tanulmányát tartalmazza a lap történetének — s ezen belül irodalompolitikájának — alakulásáról. A második rész bőséges válogatást tartalmaz a Kassai Munkás irodalmi anyagaiból. Itt — többek között — Révai József, Lukács György, Gábor Andor, Mácza János, Kassai Géza, Fábry Zoltán és mások eddig ismeretlen írásai olvashatók. Végül a harmadik rész bibliográfiákat tartalmaz: részint a lap irodalmi közleményeinek bibliográfiáját, részben a kassai Proletkult színjátszócsoport előadásainak jegyzékét, harmadrészt. pedig a lap könyvkereskedésének ajánló könyvjegyzékei találhatók meg itt. A felsorolt bibliográfiák jól kiegeszítik az első részben közölt tanulmányt. Botka Ferenc tanulmánya részletes és szemléletes képet rajzol a lap történetéről, megjelenésének körülményeiről és problémáiról. A tanulmány világosan megkülönbözteti a lap fő korszakait; ezek: 1918 előtti időszak, az 1918/19-es forradalmak időszaka, majd az 1919 utáni korszak. A szerző hangsúlyozza, hogy a Kassai Munkás történetének legjelentősebb időszaka a 20-as évek első felére esett; ekkor nemcsak irodalmi tekintetben volt a kommunista mozgalom egyik elsődleges fontosságú fóruma, hanem politikai tekintetben is. 1925 után a kommunista mozgalom súlypontjai változtak, újabb feladatok léptek előtérbe és újabb kommunista lapok indultak, — a Kassai Munkás jelentősége ettől kezdve szükségszerűen csökkent. A 30-as évek elejétől — mint Botka Ferenc írja — már a lap utótörténete kezdődött. Erénye a tanulmánynak, hogy mindvégig a kommunista mozgalom alakulásának sodrában ábrázolja a Kassai Munkás történetét. Széleskörű problémaismerettel veti fel a munkásmozgalom akkori aktuális kérdéseit, s ehhez viszonyítja a lap álláspontjait, tevékenységének alakulását. Ismételten kitér a korabeli kommunista sajtó más orgánumainak tevékenységére, ezeket viszonyítja a Kassai Mimkás tevékenységéhez. Talán csak az egyes korszakoknál egy-egy összefoglaló sajtótörténeti tájékoztató hiányolható, így még világosabb kép rajzolódnék a Kassai Munkás szerepéről, lehetőségeiről. Nem lett volna érdektelen annak kutatására is kísérletet tenni, hogy területileg hol, milyen rétegeknél, kik között terjedt a Kassai Munkás. Ugyancsak erénye a tanulmánynak, hogy a lap történetét szemléleti-művészi korlátaival együtt tárgyalja. Kimutatja, hogy e korlátok a korabeli munkásmozgalom korlátjai is egyben, ezekből következnek a lap sajátos hibái, hiányosságai. Politikai ós kulturális tekintetben egyaránt 1918 előtt a reformizmus, majd 1919 után a proletkult
