Századok – 1971
Történeti irodalom - Botka Ferenc: Kassai Munkás. 1907–1937 (Ism. Szilágyi János) 487/II
TÖRTÉNETI IRODALOM 487 hogy véleményünk szerint a mű elkészítésénél nagyobb mértékben lehetett volna mintaképpen felhasználni az említett, nagy közönségsikert elért dokumentumgyűjtemények összeállításánál kialakított módszerbeli szempontokat, követelményeket. Feltűnő továbbá, hogy több olyan dokumentum is szerepel a kötetben, amelyek egyes szakmák mozgalmainak a megindulásáról tájékoztatnak, ám sem más dokumentumok, sem a szerkesztők nem adnak információkat arra vonatkozóan, hogy mi lett e mozgalmak eredménye. Ez a hiányosság helyenként szembeötlő, mert más esetekben a szerkesztők jegyzetekben ismertetik az eredményeket vagy vereséget. Hiányzik a kötetből a bibliográfiai áttekintés, így ha az érdeklődő valamely mozgalomról bővebbet szeretne megtudni, akkor magának kell utána kutatnia. Az egyes dokumentumok gyűjtőinek jóvoltából tudhatjuk csak meg, hogy az érintett mozgalomról, eseményről esetleg megjelent már egy tanulmány vagy éppen monográfia. Viszont az is feltűnő, hogy — talán a dokumentumgyűjtők által sem ismert — egyes újabb művek semmilyen formában nem kerülnek megemlítésre. Nem találjuk indokoltnak az egy alkalommal már más, könnyen hozzáférhető művekben közreadott forrásoknak teljes terjedelmükben való újabb közlését sem, talán egy bőségesebb regesta és a megjelenés pontos helyének megadása is elégséges. E módszer mellett több eredeti forrásanyag lett volna közölhető. A tájékoztató apparátus kevésnek tűnik. Hiába keressük pl. a rövidítések jegyzékében a dokumentumokban megtalálható, de feloldásra nem került rövidítéseket, különösen a németnyelvű, katonai eredetű és szakszövegezésű iratoknál feltűnő ez a hiány. Elősegítette volna a helytörténészek munkáját egy, a kötethez könnyen elkészíthető helynévmutató, a szakmai mozgalmak után érdeklődők eligazodását a szakmai mozgalmi mutató, a baranyai — pécsi gazdasági és társadalmi viszonyokban az eligazodást egy — rövid történeti összefoglalásokat is tartalmazó — vállalati mutató. Némely helyen bántóak a szövegismétlések és a sajtóhibák. E néhány észrevétellel zárjuk ismertetésünket, érdeklődéssel várva a kitűnő baranyai szerző kollektíva újabb publikációit, amelyek mindegyike értékes hozzájárulás, nemcsak a helyi munkásmozgalmak, helytörténet feltárásához, hanem — esetleg éppen a forgatásuk közben felvetődő, továbbhaladást elősegítő gondolatokkal és tanulságokkal is — történettudományunk fejlődéséhez, további művek alkotásához. SZEKERES JÓZSEF BOTKA FERENC: KASSAI MUNKÁS. 1907—1937 (Irodalom—Szocializmus sorozat. Kiad. az MTA Irodalomtudományi Intézete. Akadémiai Kiadó. Bpest. 1969. 587 1.) Történetírásunk, irodalomtörténetírásunk egyre inkább a fejlődés olyan periódusába jut, hogy figyelmét — kutatásokkal és kiadványokkal — eddig részben, vagy egészben háttérbe szorult problémákra fordíthatja. Ezt a fejlődési folyamatot jelzi az Irodalomtudományi Intézet Irodalom—Szocializmus című sorozatának legutóbb megjelent kötete, amely egy fontos magyarnyelvű újság történetét dolgozza fel. A Kassai Munkás 1907-ben indult szociáldemokrata pártlapként. Ebben az időszakban elsősorban helyi jelentősége volt. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején a Kassai Munkás is a forradalmi—kommunista mozgalom szószólójává vált, majd jelentősége az 1920-as évektől emelkedett tovább, amikor előbb hetilapként, majd napilapként a magyar kommunista emigráció egyik legjelentősebb orgánuma lett. Legnevesebb munkatársai — Gábor Andor, Gyetvai János, Hidas Antal, Illés Béla, Jász Dezső, Kassai Géza, Mácza 16*
