Századok – 1971

Történeti irodalom - Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez I. (Ism.Szekeres József) 485/II

TÖllTÉNETI IRODALOM 485 épületeiről, részletesen is az iskolák működéséről. Egy-egy település nyolcévszázados társadalmi fejlődése már magában is igen tanulságos. Hogy csak egyetlen példát említ­sünk: Lenkén törzstöredék-néptől és udvarnokoktól servienseken, kisnemeseken és job­bágyokon keresztül visz az út a XVIII—XIX. századnak jobbágyok helyett már csak zselléreket foglalkoztató kurialista közösségéig (26.1.). A „kurializálódás" folyamata több más helységben is jól végigkövethető, akárcsak a „majorszerű" törpetelepülósek szín­változása. A könyvben közreadott mutató mindhárom adattári kötethez készült, rövidítés­jegyzéket azonban csak a II. kötetben találunk. A bibliográfiai áttekintés kiegészíthető lett volna a vonatkozó régészeti irodalommal; akad ugyanakkor néhány ötletszerűnek ható válogatás alapján bekerült fölös címe is. A három megjelent Gömör megyei kötet most már szilárd alapot szolgáltat a megye­történet feldolgozásához. Mint ahogyan a mai Magyarország minden tája régibb történeté­nek megalapozásához is kívánatos volna egy-egy hasonló részletességű (sőt termelési ós más adatokkal még ki is egészített) helységtörténet-sorozat. MAKSAY FERENC VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK A BARANYAI-PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ I. 1869—1918 Szerkesztették Dr. Babies András és Dr. Szita László A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának megbízásából kiadja a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Pécs. 1968. 493 ХХХП 1.) Értékes dokumentumgyűjteménnyel gyarapodott a pécskörnyéki munkásmozgal­mat ismertető művek sora a válogatott munkásmozgalmi dokumentumok közreadásával, s amint az előszóban Papai Gyula, az MSzMP Baranya megyei Bizottsága első titkára írja, remélhető, hogy az első kötetet — a jogos igények kielégítésére — követni fogják a továbbiak is. A kötet anyaggyűjtői, szerkesztői alapos és igen hasznos munkát végeztek, szinte hiánytalanul átnézték az első kötet által felölelt korszakra vonatkozó összes figye­lembe vehető forráscsoportot s egyéb publikációkból is már ismert szakszerűségükkel, gondosan kiválogatták a legtöbbet mondó dokumentumokat. Igen értékesek a bécsi katonai levéltárból az 1918. május 20-i pécsi katonai felkelésre vonatkozó, eddig ismeretlen dokumentumok, s elismerés illeti a kötet munkatársait, hogy a kevésbé feltárt s újkori történetírásunkban még alig használt forrásanyagra ezáltal is felhívták a kutatók figyelmét. Külön kell említést tenni a 32 db válogatott melléklet és fénykép anyagról, amelyek egy-két kivételtől eltekintve eddig nem kerültek publikálásra, valamennyi nagyon kifejező és értékes adalék a kötet sikeréhez. A kötet — a megyei tanács áldozatkészsége révén — méltó a legjelentékenyebb vidéki munkásmozgalmi múlttal rendelkező Pécs városához. A kötet a helyi nyomdák magas műszaki színvonalú munkája nyomán külső megjelenési forma szempontjából is előkelő helyet foglal el az utóbbi évek­ben országosan is mind igényesebbé váló hasonló művek sorában. A szerkesztők a forrásokat kronológiai sorrendben közlik, oly módon, hogy a bemu­tatni kívánt korszakot — az országos és a helyi munkásmozgalom története szempontjá­ból fontos fejleményeket figyelembe véve — öt nagyobb periódusra bontják. Az egyes kisebb időszakokat összefogó fejezetek forrásanyaga elé Dr. Tóth József írt rövid, mér­téktartó bevezető szöveget, melynek helyesen megválasztott funkciója van a kötet szer­kezetében: összekapcsolja az országos és helyi munkásmozgalom eseményeit az általános történelmi fejlődéssel. A kötet kiegészítő apparátusa — a rövidítések jegyzéke, a doku-16 Századok 1971/2

Next

/
Thumbnails
Contents