Századok – 1971

Történeti irodalom - Zsámboky János levelei (Ism. Benda Kálmán) 483/II

TÖllTÉNETI IRODALOM 483 ZSÄMBOKY JÁNOS LEVELEI HANS GERSTINGER: DIE BRIEFE DES JOHANNES SAMBUCUS [ZSÄMBOKY] 1554—1584 Mit einem Anhang: Die Sambueusbriefe im Kreisarchiv von Trnava, von Anton Vantuch Wien 1968, 368 1. + XXI tábla kép és facsimile. Österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historische Klasse, Sitzungsberichte 255. Band. Hans Gerstinger, akinek köszönhetjük Zsámboky János töredékes naplófeljegyzéseinek kiadását is (ld. Századok 1968.1202—1203. 1.), ebben a kötetben a nagy humanistának 165 levelét teszi közzé az 1554—1584 közti évekből. A levelek több mint kétharmada először jelenik meg nyomtatásban. Gerstinger évtizedes kutatásai során szedte őket össze Európa legkülönbözőbb levéltáraiban. A mintaszerű filológiai apparátussal és részletes német nyelvű regesztákkal közrebocsátott levelek kivétel nélkül latin nyelvűek. Teljes egészében tudós levelezés ez, a levelek a kor ismert humanistáihoz szólnak, és tudományos, irodalmi kérdéseket tárgyalnak. Értékük egyaránt jelentős Zsámboky munkásságának megítélése és a kor európai tudományos életének megismerése szempontjából, s igen gazdag forrásanyagot talál bennük az általános művelődéstörténet, a tudománytörténet, az iskoláztatás vagy az egyes humanista művek kiadási történetét kutató. Ez utóbbi szempontból nagy segítséget jelent Gerstingernek a levelek végén elhelyezett összeállítása, melyben művenként sorba szedi a levelezésben található utalásokat, egyszerre nyújtva ezzel összegezést és mutatót. Rövid, de minden lényeges kérdést megvilágító Zsámboky-életrajz és a címzettek legfontosabb adatait ismertető bevezetés egészítik ki a kiadványt. A Gerstinger által közreadott humanista levelektől minden szempontból élesen eltér az 1554 és 1581 közti évekből való 28 levél, amelyet a könyv függelékében Anton Vantuch közöl a nagyszombati levéltárból. Ezek a levelek Nagyszombat város főbírájához és tanácsához, a Zsámboky-rokonság tagjaihoz íródtak, s az élet mindennapi kérdéseivel, ügyes-bajos dolgaival foglalkoznak: örökségi és adóügyekkel, hagyatéki perekkel ós adóslevelekkel. A tárgyhoz alkalmazkodik a levelek nyelve is, egy részük latin, más részük német, 6 levél pedig teljesen magyar, amellett, hogy a latin levelekben is akadnak magyar nyelvű részek. Ezek a levelek eddig sem voltak ismeretlenek, Kossá Gyula az Irodalomtörténeti Közleményekben már 1908-ban felhívta rájuk a figyelmet, sőt a magyar nyelvű levelek szövegét közölte is, nem mindig kifogástalan olvasásban ugyan. (Adatok Sámboky János életéhez. 366 — 375.1.) Vantuch ismeri ezt a közlést, hivatkozik is rá, de nem hitt Kossá olvasatainak, még akkor sem, ha azok jók. Sajnos a Vantuch által közreadott magyar szövegek nem egyszer sorokon át értelmetlenek, a kiadó betűket és egész szavakat rosszul olvasott, a rövidített szavak végződését (ragok, egyesszám, többesszám stb.) legtöbbször helytelenül oldotta fel, a központozás értelmetlen, s a német nyelvű regeszták pontatlanok, többször félreértik a magyar szöveget. (Még a neveket is, mert Jakab deák nem azonos Deák Jakabbal. A mutatóban is Deák alatt.) Hogy pedig a szöveg hibáiért és értelmetlenségeiért nem Zsámboky felelős, azt bizonyítja a XVI. sz. alatt közölt, 1569. szeptember 15-én Nyilas István főbíróhoz írt levél, melynek facsimiléjét is megtaláljuk a kötetben (XXIII. tábla). Az egy oldalas levél nyomtatott szövegében 21 olvasási hibát találunk, s ebből egy sincs csak helyesírási jellegű, mind értelmi (engedném, ehelyett: engedvén; asszonat, ehelyett: asszonnal; marháival, ehelyett: marháiról; egyiknek, ehelyett: egyikünk; sokaczkóról, ehelyett: sákoczkáról; azullyo, ehelyett: azullta; partu, ehelyett: pactum; anni ruha, ehelyett: ami ruha stb., stb.). A többi részében mintaszerű filológiai pontossággal készült kiadvány magyar részei, sajnos, semmire sem használhatók. Helyes olvasásban újra ki kell adni őket. BENDA KÁLMÁN