Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
A TEMESVIDÉK ÉS A MAROS-VÖLGY VÁRAINAK TÖRÖK URALOM ALÁ JUTÁSA 1552-BEiV 27 inneni hadfelkelés Pápán, a Dunán túli Nagyszombatban, a felső részeké Diósgyőrött és Miskolcon, a tiszántúli részek hadfelkelői Debrecennél gyülekezzenek.7 0 De a vármegyék által tényleg kiállított katonák sem szolgáltak tovább néhány hónapnál. Másrészt a gyakorlott török katonasággal szemben a részleges hadfelkelés elégtelennek és korszerűtlennek bizonyult.7 1 Jellemző a magyarországi közhangulatra 1552 nyarán Nádasdy Tamásnak Teuffel Erazmushoz július 8-án írt levele: ,,. . . mindenünnen . . . török csapatok vesznek körül bennünket, s nem látunk semmi módot az ellenállásra, ha csak Isten kegyelmességéből nem gondoskodik rólunk . . . "72 Mindezek alapján arra a megállapításra juthatunk, hogy a bizonytalan és zavaros pénzügyi, ellátási és vezetési rendszer a gyakorlatban á bécsi udvar és Castaldo mindenfajta stratégiai tervezését semmivé tette. A különböző magyarországi hadszíntereken kezdettől fogva a török kezdeményezése után kullogott a Habsburg hadvezetés. Temesvár ostroma Temesvár azóta vált fontos végvárrá a délvidéken, mióta Nándorfehérvár (Belgrád), Pétervárad és Szeged török uralom alá került. Stratégiai jelentőségét központi fekvése adta meg. Egyrészt szoros kapcsolatban állott a Duna menti Orsovával és Haramvárral (Ó-Palánkával), a Tisza vonalán Becse és Becskerek, a Maros mentén pedig Csanád, Nagylak és Lippa erősségekkel. Másrészt — a Temesvölgy torkolata előtt — két elővédjével, Lúgossal és Karánsebessel együtt a török hadak elől elreteszelte a Temes völgyén és a Vaskapu szoroson keresztül az Erdélybe vezető útvonalat. Ennélfogva Temesvár a Marosvölgy torkolatát elzáró Lippával együtt nemcsak Dél-Magyarországnak volt kulcsa és védőbástyája, hanem fontos szerepet töltött be Erdély védelme szempontjából is.7 3 Temesvár a XVI. században a „magyar módra"74 kiépített jelentősebb erősségek közé tartozott.7 5 Természetes fekvése és a várat környező mocsarak tették szinte bevehetetlenné és Dél-Magyarország kulcsává.7 " „Az erősség síkságon fekszik - írja a király egyik udvari tisztviselője - és tekintélyes hadászati fontossága van, természetes fekvésénél fogva erős és bevehetetlen vár."7 7 70 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. (ИЗ. Ferdinánd a magyarországi rendekhez. Padova, 1552. júl. 10. 71 Demkó Kálmán: Magyarország hadi ereje а XVI. században. H. K., 191G. 13-22. 1. 72 O. L. Nádasdy-család lt. Missil. Nádasdy Tamás Teuffel Erazmushoz. Sárvár, 1552. júl. 8. 73 Czimer Károly: i. m. H. K., 1893. 28. 1. 74 Sinkovics István: A török elleni védelem fő kérdései. H. K., I960. 4. sz. 778 — 779. 1. 75 Takáts Sándor: A magyar erősségek. Rajzok a török világból. II. Bpest. 1915. 14. 1. ,, . . .munitum est palis defixis, modo hungarieo . . ."; A temesvári várbástyák lebontása. Vasárnapi Üjság, 1909. 37. sz. 76 H. H. St. A. Ungarn, 1551. Fase. 58. Castaldo Ferdinándhoz. Sebes, 1551. júl. 8. 77 В. О. II. 259. 1. Az 1551. évben Sigismundus de Prato Vecchio Pisanus építőmester ment a király parancsára Temesvárra (és Lippára). Temesvárról jelenti: ,, . . .Sita est autem in loco palustri, facilis inunita propter paludern et terra apta ad fortificationem, aquis undique circumdata . . ."; H. H. St. A. Ungarn, 1551. Fase. 59. Traductio Literarum Sigismundi de Pratovechio ad Regiam Maiestatem. Temesvár, 1551. aug. 14.
