Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
28 SZÁNTÓ IMRE i Dselálzáde Musztafa török történetíró - nem kis túlzással — azt állítja, liogy „az a híres vár mély vízben levő szigeten fekszik s minden oldalon tengerhez hasonló mocsár övezi".78 A délvidéknek ez a fontos erőssége a Béga és a Temes folyók között nádasok és mocsarak miatt nehezen járható helyen feküdt , ahol a Temes folyónak ma már nem létező - néhány ága a Bégába torkollott. A vár tehát olvan volt, mint egy mély vízben fekvő sziget.7 9 Temesvár 1551 52. évi ostromának korából a városról, a vár akkori alakjáról nem maradt ránk semmiféle helyszínrajz. így tehát a korabeli leírásokra kell hagyatkoznunk, ha valami támpontot akarunk nyerni a régi Temesvár fekvéséről és a vár védőműveiről. Temesvár a korabeli történetírók szerint — három részből állott: magából a városból, a várból és a Sziget nevű külvárosból, melyet a Temes folyónak - ma már eltűnt - egvik ága fogott közre.8 0 „Két egymás mellett épült városa van írja Istvánffy —, az egyiket, ' a kelet felé esőt, Szigetnek nevezik, a másikat , az északit, a folyóról Temesvár- 1 nak szokták hívni. Ezt a két várost, a várral együtt, vízzel telt igen mély árok < veszi körül."8 1 A ,,Sziget"-nek védőművei nem voltak, csupán vizesárok és borona-fonásokból készült sövény vette körül. Ilyen szempontból Temesvár J leggyengébb részének tarthatjuk. E külvároson kívül volt Temesvárnak a XVI. században még egy nagyobb külvárosa is, amely mint palánk a város körül félkörívben északra és nyugatra terült el. Ezt a nagy palánkot csak a Bégából táplált vizesárok kapcsolta a város védőműveihez. Mivel más erődítményekkel , nem rendelkezett, Losonczi az 1551-i ostrom kezdetén felgyújtatta.82 A város és a vár között feküdt — Forgách szerint egv másik kis vár, amit „vizi vár"-nak hívtak. Ez azonban nem volt külön vár, hanem csak jól megerősített torony, az ún. víztorony. Az ezen keresztül épített hídon át teremtették meg az egyedüli összeköttetést a vár és a város között. A víztorony szerepe a város és a vár közötti összeköttetés biztosítása, illetőleg megvédése volt. A várost nyugat és észak felől cölöpök közé rakott földtöltések és fából készült bástyák fogták körül. Kelet és dél felől azonban már négyszögű kövekből épített vagv téglafallal és tornyos körbástyákkal vették körül a várost.8 3 A várat kőfalakkal, bástyákkal és tornyokkal erősítették meg. A várnak három kapuja volt: a tatai (nyugati) kapu a városra, a keleti a Sziget nevű külvárosra, az északi pedig a Bégának a várat körülölelő egyik félhold alakú szigetére nyílt. Még külön is meg volt erősítve a várban a „belső vár"-nak tekinthető Hunvadi-kastély, melyet a Béga egyik bevezetett ága vett körül. A vár önmagában nem lehetett valami erős, legalábbis erre vall Prato Vecchio Pisanus olasz építőmesternek az a megjegyzése, hogy a vár is elvész, ha elvesztik a várost.8 4 Ferdinánd király is tisztában volt Temesvár (és Lippa) hadászati jelentőségével.8 5 Ezért mind ő, mind pedig a trónörökös, Miksa főherceg szigorúan utasította Castaldot és Aldanát, hogy Temesvár és Lippa megerősítése érdeké-78 Thury .József: i. m. II. 2(i5. 1. 79 Bálint Gábor: A magyarországi török hódoltságról. Századok, 1870. ЗОИ. 1. 80 Forgách Ferenc: i. m. 37 — 42. 1. 81 Istvánffy Miklós: i. m. 242. 1. 82 В. О. II. 278. 1. 83 H. H. St. A. Ungarn, 1551. Fase. 59. Traductio Literarum Sigismundi de Pratovechio ad Regiam Maiestatem. Temesvár, 1551. aug. 14. 84 Uo. ,, . . .amisso oppido (ti. Temesvár — Sz. I.) areem quoque perire." 85 H. H. St. A. Ungarn, 1551. Fase. (il. Ferdinánd Oastaldohoz. Prága, 1551. dee. 27.
