Századok – 1971

Tanulmányok - Andics Erzsébet: Metternich és az1830-as évek magyar reformmozgalma 272/II

METTERNICH ÉS AZ 1830-AS ÉVEK MAGYAR REFORMMOZGALMA 279 novemberében sajátkezűleg írt bizalmas levelében felszólítja Estei Ferdinándot, hogy a „császári" ház tagjának minőségében álljon az erdélyi ügyek élére, hogy azokat megfelelő szilárdsággal és eréllyel a legrövidebb idő alatt rendbehozza.3

1 Attól kezdve, hogy a főherceg a megbízatást elfogadta, közte és az államkancellár között rendkívül intenzív levélváltás fejlődik ki, amelynek fő, jóformán kizárólagos tárgya az erdélyi ellenzék gyengítése, törekvéseinek elgáncsolása, a mozgalomnak, nevezetesen a mozgalom legbefolyásosabb vezérének, báró Wesselényi Miklósnak az ártalmatlanná tétele. Metternichnek az erdélyi tennivalókra vonatkozó tanácsait és utasításait a kérdések nagyfokú leegyszerűsítése, rendőri problémává degradálása jellemzi; az ilyen hozzáállás természetesen nem volt alkalmas a kérdések megoldására és a kiút megtalálására. A kolozsvári véres események sem ingatták meg abbeli meggyőződésében, hogy az ellenzéki szellem megnyilvánulásai néhány lázító műve, a nép nagy többsége támogatja a kormányt.3

2

így látta Metternich Erdélynek a belső helyzetét akkor, amikor az abszolutista kormányzás szülte közfelháborodás már-már kirobbanással fenyegetett. Tudni kell, hogy az európai események itt is szárnyat adtak az önkényuralomba beletörődni nem akaró, azzal szembenálló erőknek. A magyar reformmozgalom előretörése sem maradt hatás nélkül a „kis hazában". t Valójában Bécsben csak akkor szánták rá magukat az országgyűlés összehívására (1834 májusában), amikor már az erdélyi helyzetet Horváth Mihály szavaival élve „a teljes anarchia" jellemezte: a nem az országgyűlés által választott, ezért a megyék többsége által törvénytelennek nyilvánított kormányszék működése jóformán megbénult, és további erőszakoskodások még nagyobb bajokkal fenyegettek.3

3 Az országgyűlés egész ideje alatt Metternich kezében futottak össze a i legfelsőbb irányítás szálai ; erről tanúskodnak egymást sűrűn követő, általában igen konkrét levelei, hogy ne mondjuk: utasításai, Estei Ferdinándnak Kolozs' várra. Ezekben elutasított minden engedményt és a kormány abszolutisztikus akaratát akarta rákényszeríteni a többségében ezzel szembehelyezkedő országgyűlésre. A fenyegetés és az erőszak eszközeivel akart célt érni. Ennek következtében az országgyűlésen érdemleges kérdések, még kevésbé korszerű reformjavaslatok megtárgyalására mint ismeretes — nem is kerülhetett sor. A kormány az országgyűlést miután politikáját szentesíteni kész többségre nem tudott szert tenni végül is szétkergette: az 1834. május 6-án megnyílt kolozsvári országgyűlésnek 1835. február 6-án erőszakkal való feloszlatás lett a sorsa. 31 ,, Die Sache selbst ist von höchster Wichtigkeit und sie erfordert die persönliche Stellung eines Prinzen des kaiserlichen Hauses . . . Man wird Dinen mit allen Hilfsmitteln an die Hand gehen, und das Geschäft, gut geleitet, darf sieh nicht über drei bis vier Monate erstrecken . . . Nach allen vernünftigen Fernsichten wird dies selbst ohne besondere Beschwernis gehen, wenn der Oberleiter des Geschäftes die gehörige Haltung hat." Metternich —Estei Ferdinánd, 1833. nov. 30. — OL. B. 50. Estei Ferdinánd bizalmas iratai. 32 „Wenn Unfuge im Lande stattfinden, diese nicht, dem Volke, sondern einigen wenigen Verführern zuzuschreiben seien. Auch sind die Gesinnungen der grossen Mehrzahl der herkömmlichen Ordnung, welche Seine Majestät aufrechtzuerhalten wissen weiden, vollkommen geneigt." Metternich — Estei Ferdinánd, 1834. ápr. 12. OL. В. 50. Estei Ferdinánd bizalmas iratai. E. 35. 33

Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823 —1848. 3. kiad. Bpest. 1886. I. köt. 434—435. 1. 3*