Századok – 1971
Tanulmányok - Andics Erzsébet: Metternich és az1830-as évek magyar reformmozgalma 272/II
METTEE NICH ÉS AZ 1830-AS ÉVEK MAGYAR REFORMMOZGALMA 277 titkosrendőrség emberei voltak, akiknek szigorúan megszabott feladatuk volt: a közéleti személyiségek, úgyszintén a megyék egymás közti levelezésének nemcsak az ellenőrzése a levéltitok megsértésével , hanem a nem kívánatos levelek megsemmisítése is. Titkos levélcenzúra-kirendeltség (Postloge) működött Pest-Budán, Kassán, Debrecenben, Eszéken, Brassóban, Kolozsváron.24 Különös gondját képezte a kormányzatnak a „fekete kabinet" megszervezése Pozsonyban az országgyűlés idején.2 5 Az 1832- 36. évi nevezetes országgyűléssel kapcsolatban a levelek felbontása olyan arányokat öltött, hogy az egyes megyék lehetőleg nem használták a postát, hanem levelezésüket lovas küldöncökkel bonyolították le.2 0 A pozsonyi országgyűlések egyik jeles kutatója írja, hogy a követek, különösen az ellenzékiek, általában kerülték a levélbeli érintkezést, „mert a postán nem volt biztos a levelezés, a levéltitok; mindenki tudta, hogy Ferstl Lipót rendőrfőtanácsos minden országgyűlés kezdetén lejön Pozsonyba s ott lakik a postaházban, kutatva s felnyitva a gyanús leveleket az egész diéta folvama alatt, mint a »fekete kabinet« igazgatója".27 Úgy véljük, nem tévedünk, ha a rendőri intézkedéseknek a megsokasodását a 30-as években összefüggésbe hozzuk azzal, hogy egyrészt Metternich immár támaszkodhatott az 1833-ban létrejött ún. „miinchengrätzi megállapodások"-ra,28 a három abszolutista hatalom Ausztria, Oroszország és Poroszország - tömörülésére az ellenforradalmi intervenciós elv jegyében, másrészt, hogy ezzel szoros kapcsolatban, Metternich a 30-as évek elejétől kezdve jónak látja egyre inkább kezébe venni Magyarország kormányzásának legfelsőbb irányítását.2 9 * Metternich utólagos állításaival éles ellentétben a 30-as évektől kezdve Magyarország ügyeivel nap mint nap részletekbe menően és a legnagyobb mértékben operatívan foglalkozott, mint azt az Osztrák Állami Levéltár, úgyszintén a csehszlovákiai Metternich családi levéltár anyagai is bizonyítják. Különös érdekességgel bírnak e tekintetben a Magyar Országos Levéltárban 24 Ld. Mayr : Metternichs geheimer Briefdienst . . . 12. 1. 25 Ld. József nádor 1834. febr. 21-i bizalmas lovelét, feltehetően Sedlnitzkynek. — OL. A. 49. Kanc. Praesid. Secr. 1834.: 150. 26 Hennyey V. : A magyar posta története. Bpest. 1926. 142 — 143. 1. 27 Kovács Ferenc: Az 1843—44. évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. I. köt. Bpest. 1894. 46. 1. 28 Metternich kezdeményező ós mindvégig döntő szerepéről az „Új Szent Szövetség" létrehozásában ld.. Andics Erzsébet: A Habsburgok és Romanovok szövetsége. Bpest. 1961. 15 — 20. 1. 29 Az 1833-as évi münchengrätzi ós berlini megállapodások szövegét közli F. Martens: Recueil des Traités et Conventions conclus par la Russie avec les puissances étrangères publié d'ordre du Ministère des Affaires Étrangères. Tome IV. Partie I. Traités avec l'Autriche 1815—1849. St. Petersbourg, 1878. 457 — 462. 1. Ezeket a megállapodásokat az illetékes hatalmak igyekeztek titokban tartani. Nincs adatunk arról, hogy e tanácskozásoknak ós egyezményeknek a híre határozottabb formában eljutott volna Magyarországra. Az egy Széchenyinél — lóvén ő bejáratos a bécsi körökben — találunk 1833 novemberi naplófeljegyzéseiben némi bizonytalan utalást „kongresszusra" . . . „Die Mächte gegen die ungarische Propaganda (?) — sie suchen ihre Opfer !" Gróf Széchenyi István Naplói (a továbbiakban: Sz. I. N.) 1833. nov. 30. — Viszota, IV. köt. 431—432. 1. Ugyancsak ő néhány nappal előbb megdöbbenéssel jegyzi fel Metternich hercegné dühös kirohanását a magyarok ellen: „Melanie disputiert mit Wut. Sagt: »Hängen — la vieille ... la jeune Hongrie«. Széchenyi ijedten fűzi hozzá: „Es führt weiter . . . denn man denkt ... !" (1833.'nov. 25. Uo. 430. 1.) 3 Századok 1971/2.
