Századok – 1971

Tanulmányok - Andics Erzsébet: Metternich és az1830-as évek magyar reformmozgalma 272/II

276 ANDICS ERZSÉBET a követnek annak a megakadályozását, hogy Wesselényi és Széchenyi írásai megj elen j enek.1

0 A berlini osztrák követhez utasítás megy az ott tanuló ifjúság, különösen a magyar diákok addiginál szigorúbb megfigyelésére.1

7 Metternich, koncepciójához híven, mintegy szuggerálni igyekezett az uralkodónak és az illetékes magyar kormányszerveknek, hogy külföldi összeesküvők, fantasztikus kerülő utakon Magyarországra szándékoznak küldeni „emisszárokat", úgyszintén forradalmi proklamációkat, többek között a „fiatal Olaszországtól", a „szektafőnök Mazzinitől" származó felforgató írásokat. Ennek megakadályozására a magyar királyi kancellárnak kötelességévé tétetett az egész országban messzeágazó nyomozást, úgyszintén az útlevélügyek különösen szigorú kezelését, külföldi nyomtatványok behozatalának megakadályozását elrendelni, stb., stb.1

8

Ezeket a rendelkezéseket a magyar kancellár Metternich herceg „legpontosabb értesüléseire" (genaueste Kenntnis) hivatkozva hozta meg, mint ahogy Metternich állott amögött a királyi parancs mögött is, amely Reviczky magyar kancellárnak kötelességévé tette állandó kapcsolat fenntartását és együttműködést az osztrák rendőrfőnökkel.19 Különösen a harmincas évek elejétől fogva kezdett elterjedni az a gyakorlat is, hogy Metternich a magyar királyi kancellárt besúgók toborozására, ellenzéki megyei küldöttek lekenyerezésére és ehhez hasonló ügyködésre használta fel.20 1834 októberében kelt legfelsőbb rendelkezésre kiépítik a besúgók hálózatát Erdélyben,2

1

noha akadt ott addig is elég ebből a fajtából. Nem alap nélkül mennydörgött Wesselényi az 1834-es erdélyi országgyűlésen a 'besúgók „fekete seregének csordája" ellen.2

2 Kzeknek az intézkedéseknek az elindítói általában a Metternich által a különböző kormányszerveknek rendszeresen megküldött, főképp a konfidensek jelentéseire támaszkodó titkos anyagok voltak „forradalmi szekták" földalatti terveiről, a különböző országokban előkészületben levő felkelésekről és más hasonló veszedelmekről.2

3

Ezek a Metternich-i információk dezorientálták az illetékeseket és nagy mértékben mérgezték a levegőt. Soha nem látott arányokat öltött a postai kémkedés; a megye- és országgyűlések hasztalan tiltakoztak ellene. A többnyire osztrák postamesterek a 16 Széchenyi Stádium c. művére vonatkozólag a következő utasítást adja gróf Colloredónak: „Die Beschlagnahme des in aufregender Tendenz geschriebenen obigen Werkes des Grafen Széchenyi, dürfte jetzt, wo dasselbe bereits beim Publikum verbreitet ist, als zu spät erscheinen und sonach von derselben abzugehen sein, — inzwischen ersuche ich Euer Hochgeboren dahin zu wirken, dass jede Fortsetzung dieses Werkes wirksam hintangehalten und überhaupt den auf Ungarn sich beziehenden, in deutscher Sprache verfassten Manuskripten eine besondere Aufmerksamkeit gewidmet und selbe mit aller Vorsicht geprüft werden." Uo. 17 An den к. k. Gesandten in Berlin, Grafen Trauttmansdorff. 1835. szept. 14. — StAW. Kabinettsarchiv. Konferenzakten, ad 1839. 321. 18

Ld. gróf Reviczky kancellár jelentését az uralkodóhoz. 1834. jan. 15. — OL. A. 49. Kane. Praesid. Secr. 1834.: 94. 19

Ferenc császár 1834. ápr. 5-i utasítása. Uo.. 20

Reviczkv — Metternich, 1833. dec. 18.; Metternich—Reviczky, 1833. dec. 31. — OL. A. 49. Kane. Praesid. Secr. 1834: 5. 21

Ld. Trócsányi Zsolt : Wesselényi Miklós. Bpest. 1965. 263. 1. 22

Uo. 268. 1. 23

Ld. többek között Metternich—Estei Ferdinánd, 1834. ápr. 19. — nov. 27. — OL. В. 50. Estei Ferdinánd főherceg bizalmas iratai. E. 36, 85., ugyancsak Metternich — József nádor, 1835. jul. 19. — StUÁ. MRA. Acta Clementina. С. Г.