Századok – 1971

Berend T. Iván: Az V. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus és tanulságai (Leningrád 1970 augusztus) 249/II

256 BEREND T. IVÁff dasági termékek XVIII XX. századi oroszországi piac-alakulás vizsgálatának módszereit mutatta be. Ebben a szerzők az egyes lokális és regionális piackörzetek mezőgazdasági ár-trendjeinek korrelativ elemzésével mutatták ki a helyi piacok egységes oroszországi piaccá szélesedésének folyamatát és ennek szakaszait. Ugyancsak jelentősnek és tanulságosnak tartjuk az észt-szovjet J. Kahk előadását. Termelés-statisztikai adatok matematikai elemzése alapján a szerző arra az eredményre jutott, hogy amíg a XIX. század elején nincs lényeges különbség a nagybirtokos és a paraszti gazdaság termelékenysége között, a kapitalizmus kifejlődésének első szakaszában a nagybirtok termelékenysége gyorsabban nő, a második szakaszban azonban megmutatkozik a nagybirtokos és a paraszti gazdaság termelékenységi trendjének közeledési tendenciája. A tallini H. Palli érdekes áttekintést adott az észt kvantifikációs munkálatokról, melyek elsősorban a népesedés kutatásában belső migráció, a szociális mobilitás és a családrekonstrukció értek el eredményeket. L. Loone I. Sildmae korreferátuma a feudális járadék (Frohnrente) alkotóelemeit és a járadék alakidását vizsgálta matematikai apparátussal, s arra az eredményre jutott, hogy a XVII XVIII. századi Észtországban a majorsági gazdaságnak két fő és egy átmeneti típusa alakult ki. Computer alkalmazásával a járadék alakulását befolyásoló 22 gazdasági mutató hatását, illetve korrelációját vizsgálták meg. A közvetlen vagy közvetett korreláció kimutatására olyan sémát állítottak fel, amelyben a séma elemeit alkotó mutatók közötti korreláció-koefficiensek abszolút értékének összege a maximális. Figyelemreméltó kvantifikációs kutatásokról számolt be H. Van der Wee, R. Herr, R. S. Schofield és mások. A vita magyar résztvevője, Hanák Péter ismertette a hazai, elsősorban a MTA Történettudományi Intézetében folyó kvantifikációs gazdaság- és társadalomtörténeti munkálatokat. Utalt a kutatások során felmerült módszertani problémákra, és jelezte, hogy a magyar történészek computert még nem alkalmaztak, de a kutatások eddigi eredményei már lehetővé teszik és sürgetik a gépi feldolgozást. A szekció előadásai és vitája egyértelműen megmutatták, hogy a kvantifikációs módszerek és a computer alkalmazása a történettudományban az elmúlt öt év alatt jelentősen előrehaladt, főként az Egyesült Államokban, Franciaországban, a Szovjetunióban és Svédországban. A kutatások a történettudomány és a segédtudományok valamennyi területére kiterjedtek, legsikeresebbnek a gazdaság- és társadalomtörténetben mutatkoznak, de figyelemreméltó kezdeményezések indultak a politikatörténet egyes kérdéseinek kvantitatív vizsgálatában is. A computert túlnyomórészt nagytömegű információ, kiterjedt statisztikai vagy statisztikai felhasználásra átalakítható források numerikus feldolgozására, magasabb szinten: osztályozására, tipizálására használják. A kutatások azt mutatják, hogy computer segítségéve] lehetséges bonyolult történelmi folyamatok eddiginél egzaktabb mérése és leírása, a folyamatokat és jelenségeket befolyásoló tényezők pontosabb meghatározása, a befolyás mértékének kimutatása, a tényezők közötti korreláció megállapítása. Az előadások és a vita ugyanakkor rávilágított az új módszerek fogyatékosságaira, problémáira is. A nagytömegű adat költséges és fáradságos gépi feldolgozásából gyak-