Századok – 1971

Berend T. Iván: Az V. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus és tanulságai (Leningrád 1970 augusztus) 249/II

AZ V. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTÖRTÉNETI KONGRESSZUS 255 hiszen — mint a historiográfiai elemzés bizonyította eddig alig születtek ilyen módszerrel írott munkák, melyekre pedig égető szükség lenne. A IX. szekció második ülésszaka az adatgyűjtés és feldolgozás új kvantifikációs módszereiről nyitott vitát. A bevezető referátumot az Ecole Pratique történész kollektívájának munkája alapján F. Furet és E. Le Roy Ladurie tartották, ismertetve az Intézetükben folyó kutatások módszereit. Az úttörő kísérlet ugyanis nem kisebb jelentőségű tapasztalatok elemzését teszi lehetővé, mint nagy tömegű levéltári anyag computer segítségével történő feldolgozása. Az előadás hat munkálatról számolt be. a) Az 1775 1792 közötti meteorológiai jelentések feldolgozásával főként az időjárás és a mezőgazdasági termelés összefüggését vizsgálják. b) A Société Royale de Médecine levéltárának az 1774 és 1792 közötti orvosi jelentéseknek — a feldolgozása főként a járványok elterjedésére, a járványok és a demográfiai viszonyok kapcsolatára derít fényt. c) A forradalmi hadsereg 1792 — 93 évi ellenőrző lajstromainak feldolgozása az egyes rétegek szociális helyzetének és a forradalom alatti szociális átalakulásnak a kutatását segíti elő. d) Az 1806. évi választó jegyzékek feldolgozása a „Grand Empire" notable-jainak, a felemelkedő burzsoá uralkodó osztály vezető rétegének egzakt szociális elemzését teszi lehetővé. e) Az 1427. évi firenzei népszámlálás a Catastro Fiorentino feldolgozása a felemelkedő városállam társadalmi struktúrájának részletes elemzését szolgálja. f) A Montbéliard grófság 1660 és 1670 közötti összeírásának feldolgozása a seigneuriális fennhatóság alatt álló lakosság anyagi viszonyait, szolgáltatásait, gazdálkodását tisztázza. Mindezek mellett még utalást tesznek az 1868. évi katonai levéltári anyag gépi feldolgozására, amely három tényező: a foglalkozás, a vagyoni helyzet és az elemi fokú oktatás összefüggését vizsgálja. Megemlítik a restauráció kora katonai levéltárának feldolgozását, valamint a francia demográfia folyamatban levő nagy munkálatát stb. A szerzők sajnos kevés kommentárt fűztek az ismertetésekhez, és kevés elméleti vagy módszertani következtetést vontak le a munkálatok tapasztalataiból. Megállapítják, hogy bár a kvantifikációs módszerek és a feldolgozott források nagyon különbözők, két közös vonásuk van: 1. olyan nagy terjedelmű források, olyan hatalmas tömegű információ feldolgozását teszik lehetővé, ami a hagyományos módszerekkel megvalósíthatatlan volt; 2. a computer a feldolgozás során folyamatosan végzi a forrás kritikáját, kimutatja belső koherenciáját vagy inkoherenciáját. A szerzők előadásuk szóbeli előterjesztése során óvtak attól, hogy túl bonyolult feladatok megoldását bízzák computerre. A referátumot 16 korreferátum és közel ugyanennyi hozzászólás követte. A korreferátumok közül hatot a főreferátumban ismertetett munkálatok szerzői tartottak, részletesebb információkkal szolgálva (D. Herlihy C. Klapish, J. P. Desaive, J. P. Bertaud, G. Chaussinand-Nogaret, J. P. Peter, M. Couturier). A korreferensek és felszólalók között jelentős helyet foglaltak el a szovjet történészek, akik a kvantitatív módszer és a computer alkalmazásának eredményes előrehaladásáról számoltak be. Fontos munka módszerét és eredményét ismerhettük meg I. Kovalcsenko L. Milov (MGU) előadásából, amely a mezőgaz-