Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

KRÓNIKA 225 és a városi helytörténeti bizottságok, ill. a helytörténeti lexikonszerkesztőségek munkájával. A Szakosztály a maga tudományos egyesületi keretei közé tömörülő helytörténész szakemberek együttműködését más történeti szakágak művelőivel is biztosítani kívánja. Mégpedig a szakágak teljes egyenrangúsága alapján. Hiszen a kellő szinten művelt lielytörténetkutatás a történettudománynak olyan a többivel egyenrangú szakága, ami azért érdemli meg, hogy a többi szakterületről támogatást kapjon, mert azt egyenértékű teljesítménnyel viszonozhatja. A helytörténetkutatásnak, mint a helyi keretek közt megjelenő szerves történeti összefüggések vizsgálatára hivatott szaktudománynak — hangsúlyozta Szabad György — nem az a feladata, hogy adalékokat, még kevésbé az, hogy kuriózumokat szolgáltasson a történettudomány más szakágai, ill. szintézisei számára. Éppen ellenkezőleg, az a feladata, hogy olyan teljes átfogásra törekvő fejlődésvizsgálatokat folytasson, amilyenek csupán a helyhezkötött, szerves kötelékekkel egy befűzött társadalmi képletek és intézmények mikrokozmoszainak mozgásterében végezhetők el. Mindebből következik, hogy a helytörténetkutatás fejlesztése korántsem lokális érdek csupán, hiszen nagyon is fontos szerep vár rá történettudományunk szakágainak módszeres munkamegosztásra olyannyira rászoruló együttesében. Ugyanakkor — emelte ki az előadó — csak a szakszerűen művelt helytörtónetkutatás válhat szilárd bázisává a helyi fejlemények tanulságaira is alapozó nevelőmunkának, a múltunkat vállaló, a haladót a haladásellenestől megkülönböztetni tudó hagyománytiszteletnek, nemes patriotizmusnak. A szervezeti kérdésekre térve az előadó a Szakosztály főfeladatait egyfelől a helytörténet területi kooperációs bázisainak kiépítésében, másfelől országos helytörténeti tematikai kooperáció megszervezésében jelölte meg. A Szakosztály vezetőségének elképzelései szerint a helytörténeti területi kooperáció általában egy-egy megyére terjeszkedjék ki (csak kivételesen korlátozódjék egy-egy városra), bázisa (szervezeti központja) esetenként egyetemi tanszék, kivételesen múzeum, általában azonban az adott terület állami levéltára legyen. Azért kívánja a területi kooperáció magját képező helytörténeti kutatási központokat általában a megyei (ill. a városi) levéltárak keretei közt megszervezni, mert a levéltárak őrzik a vonatkozó iratanyag túlnyomó részét, leginkább azok rendelkeznek a helytörténet forrásanyagát ismerő, módszertanában jártas személyi gárdával, sőt többé-kevésbé azokkal az objektív feltételekkel is, amelyek e szerepkör betöltéséhez elengedhetetlenek. A Szakosztály a kooperációs bázis feladatának tekinti az együttműködés feltételeinek és formáinak megteremtését a területén tevékenykedő, Szakosztályunk tagjainak sorába lépő helytörténész szakemberek (levéltárosok, történelemtanárok, muzeológusok) között. Vállaljon vezető szerepet annak meghatározásában, melyik falu, mezőváros, intézmény stb. monográfiája elkészítésének vannak meg az objektív feltótelei, a tudományos érdek, milyen sorrendiséget indokol, ós — szükség esetén a Szakosztály állásfoglalását is igényelve - fogadtassa el szakvéleményét az illetékes szervekkel. Működjék közre a feladatok felosztásában, és segítse a területi kooperációban résztvevő helytörténészeket az anyag feltárásában, feldolgozásában. Mozdítsa elő az elkészült kéziratok lektoráltatását, megvitatását és — a Szakosztály támogatását is igényelve — általában a kiadás előfeltételeinek a megteremtését. Segítse elő a Szakosztálynak azt a célkitűzését, hogy a Társulat folyóiratában, a Századokban minden helytörténeti szakmunka visszhangra találjon, ill. minden országos figyelmet érdemlő mondanivalóval bíró helytörténész cikkíróként, recenzensként szóhoz jusson. Végül, de nem utolsósorban a Szakosztály a területi kooperációs központok feladatának tekinti megyetörténeti, tájtörténeti munkálatok előkészítését is. A kutatóbázisok szervező munkájára alapozó területi kooperáció megteremtése mellett a Szakosztály kívánatosnak tartja országos helytörténeti tematikai kooperáció kiépítését is. Ennek funkcióját az előadó annak biztosításában jelölte meg, hogy a helytörténészek számára mód nyíljék bizonyos lényeges történeti folyamatok vonatkozásaiban szervezett konzultációs lehetőség igénybevételére, ill. arra, hogy az ország különböző területein azonos történeti kérdések megoldására irányuló kutatásaik eredményeit egymással egybevethessék még a helytörténeti monográfiák formálódása idején. Az előadó mintegy másfél tucat olyan témát sorolt fel, főként a gazdaság- és társadalomtörténeti alapfolyamatok, de néhányat a kormányzattörténet, ill. a művelődéstörténet köréből is, amelyekben a Szakosztály a helytörténészek munkáját segítő konzultánsokat kíván biztosítani. Jelezte, hogy a Szakosztály egyelőre korlátozódik ugyan az utolsó három évszázad felemlített történeti alapfolyamataira az országos tematikai kooperáció kialakítása során, de a szükségleteknek, ill. a lehetőségeknek megfelelően kész korábbi korszakok és további témakörök bevonására is. A konzultáns feladatát az előadó abban jelölte meg, hogy az adott témakörben jelentkezőknek mind a forrásanyagot, mind a követendő 15 Századok 1971/1.