Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

224 KRÓNIKA fokozott figyelmét. A hozzászóló rámutatott a megyei munkaközösség tevékenységére, eredményeire, problémáira. A tartalmi kérdéseken túlmenően Takács László igen fontos szervezési ós más problémákra is felhívta a figyelmet. így igényelte a Párttörténeti. Intézettel megteremthető közvetlenebb kapcsolatot, a konzultánsi rendszer kiépítését, a helyi kiadványok igényes szakmai bírálatát. Felvetette az elkészült kiadványok terjesztésének ós felhasználásának nem kielégítően megoldott problémáját is. Befejezésül a hozzászóló jogosan hangsúlyozta, hogy a jubileumi évfordulók eredményeként sikerült előrelépést elérni a gazdag munkásmozgalmi tradíciókkal rendelkező Békés megye megismerése és megismertetése terén. Vértes Hóhért, a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa hozzászólásában az országos középiskolai tanulmányi verseny és a helytörténetírás kapcsolatát elemezte. Először ismertette a pályázati rendszert, amely során az eltelt több mint 10 óv folyamán mintegy 3 és félezer dolgozat került elbírálásra. A pályázat témái egyfelől helytörténeti jellegűek, másrészt évfordulókhoz kötődtek. A hozzászóló rámutatott arra, hogy a nagy történelmi események helyi hagyományainak a történelem iránt érdeklődő tanulók által történő feltárása rendkívül jelentős nevelőértékkel bír szocialista emberré formálásukban. A tapasztalat igazolta, hogy e tanulók számára a kutatás módszereinek megismeréséhez a pályázat eredményesnek bizonyult. E dolgozatok az adott terület helytörténetéből új, eddig ismeretlen adatokat tártak fel. E vonatkozásban a hozzászóló javasolta, hogy e pályamunkák egyik példányának megőrzését a megyei könyvtárak vagy társadalmi, ill. állami szervek vállalják, hiszen e munkák legalább is adalékot adnak a helytörténeti összegezéshez. Ehhez segítséget tudnának adni a helytörténeti bizottságok is. Ide kapcsolódik a publicitás kérdése is, hiszen a diákok első szárnypróbálgatásainak felkarolása ösztönző hatású lehetne a témában való további kutatásra. A pályázatokon való részvétel és az ott elért eredmény elsősorban a történész utánpótlást szolgálja, de ugyanakkor felszínre hoz olyan fiatalokat, akik a jövőben talán foglalkozásuktól függetlenül is tevékeny résztvevői és alkotói lesznek a helytörténetkutatásnak. (A korreferátumok teljes szövege megjelenik a Párttörténeti Közlemények 1971. 2. számában.) Degré Alajos levéltárigazgató (Zalaegerszeg) a fővárosi munkásmozgalom és a vidéki munkásmozgalom viszonyához adalékokat ismertetett, majd a jubileumi kiadványok kritikusabb kezelését javasolta. A hozzászólásokra Vass Henrik válaszolt, majd a vándorgyűlés első napi tanácskozása Benda Kálmán zárszavával ért véget. A vándorgyűlés második napi tanácskozásai Beretid T. Iván főtitkár elnökletével folytatódtak. Először Szabad György egyetemi tanár „Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Helytörténeti Szakosztályának megalakulásáról és programjáról" címmel tartott előadást. Szabad György bevezető szavaiban arra emlékeztetett, hogy a Magyar Történelmi Társulat százados működése során meg-megújultak a különböző indítékú kísérletek a helytörténet művelésének szervezett támogatására. A magyar történetírás klasszikusainak körébe tartozó Pesty Frigyes és Tagányi Károly magányos kezdeményezéseitől az 1950-es évek derekán a sematizmus visszaszorítására irányuló pozitív törekvésekkel egybefonódva jelentkező akcióig ívelt ezeknek a kísérleteknek a sora. Noha e vállalkozások szerepe a helytörténetkutatás fontosságának tudatosításában kétségtelenül jelentős volt, gyakorlati, szervező tevékenység különböző okok miatt nem bontakozott ki. A helytört énet kutatás közismert felélénkülése az elmúlt esztendőkben támasztott igényt a Történelmi Társulat tagsága körében megfelelő szervezeti keretek kialakítására. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére a Társulat igazgatóválasztmánya határozatot hozott önálló helytörténeti szakosztály megalakítására. Az igazgatóválasztmány által a gyulai vándorgyűlést közvetlenül megelőzően egybehívott szakosztályelnökség eleget is tett ennek a határozatnak. Egyidejűleg megválasztotta tisztségviselőit (szakosztályelnökké Szabad György egyetemi tanárt, alelnökké Soós Imrét, Heves megye levéltárigazgatóját, titkárrá Stier Miklóst, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársát) ós beható vita után kialakította programját. Szabad György á program ismertetését azzal kezdte, hogy a Szakosztály tömöríteni kívánja a Társulat minden helytörténet kutatással foglalkozó tagját, ill. minden történészt a levéltárostól a pedagógusig, aki a Szakosztály keretei között előmozdítani akarja a helytörtónetkutatás szakszerű művelését. Az előadó nyomatékosan kiemelte: a Szakosztály korántsem törekszik arra, hogy az országban folyó helytörténeti munkák irányítását monopolizálja, s arra sem, hogy felelősséget vállaljon a keretein kívül folyó helytörténeti munkáért. Ugyanakkor céljainak tekinti, hogy szaktudományi törekvéseinek érvényesítése során tevékenysége összhangba kerüljön a helytörténeti munkát irányító országos és területi szervek, mindenekelőtt az Országos Helytörténeti Bizottság, a megyei