Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

222 KRÓNIKA értékelése a mozgalom tevékenységében. A kezdeti időszak kutatásában jelentős feladat a munkásmozgalom gyökereinek sokoldalú ábrázolása, a mozgalom kialakulásában szerepet játszó tényezők felderítése. Hangsúlyozta, hogy a vidéki levéltárak anyagának felhasználásával a helytörténész hatékonyan segítheti az országos munkásmozgalomtörténet feltárásának munkáját. Előadásának következő részében Vass Henrik a szakszervezeti mozgalom ábrázolásának problemat ikáját elemezte. Abból indult ki, hogy a helytörténetírásban ez a témakör eddig nem kapta meg a súlyának megfelelő helyet, pedig a szakmai szervezkedés, a vidéki szakmai szervezetek jelentősége megérdemli a nagyobb figyelmet. Követendő példaként említette az előadó a szegedi egyetem kutatóit, akik önálló témaként dolgozzák fel a város szakszervezeteinek történetét. A továbbiak során Vass Henrik a budapesti és vidéki munkásmozgalom különbségeiről szólt. Első helyen emelte ki, hogy a hatóságoktól való függés tekintetében mutatható ki az eltérés. A vidéki alispánokat, polgármestereket, főszolgabírókat, csendőrparancsnokokat a törvények szinte alig korlátozták a munkásmozgalom elleni terrorisztikus eljárásokban. Vidéken jóval nagyobb veszélyekkel jártak az illegális módszerek is. Ezután az előadó szólt a vidéki mozgalmak sajátosságairól, ideológiai gyökereiről. Megállapította, hogy ezek részletes feltárása, a helyi sajátosságoknak az országos összképbe való bedolgozása nélkül a magyar munkásmozgalom történetét nem lehet teljesnek tekinteni, „irodalmunk ma még túlzottan budapesti szemléletű, munkásmozgalmunk történetéről a valóságosnál egyenletesebb és egységesebb — de szürkébb képet fest. A valóságos kép megalkotásához éppen ezért nélkülözhetetlen a helytörténetírás további fellendítése, tematikai gazdagodása." Előadása második részében Vass Henrik a helytörténetírás és munkásmozgalomtörténeti kutatás együttműködésének előnyeit és szükségességét tárgyalta a felszabadulás utáni korszak kutatásával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy a helytörténetírás jelentősége, szükségessége növekszik, hiszen feladatai közé tartozik egyrészt annak bemutatása: az ország általános haladásától befolyásolva miként alakult át az élet a helyi gazdasági-politikai kulturális tevékenység eredményeként, másrészt pedig feladata az országos fejlődés haladását befolyásoló sajátos helyi tényezők ábrázolása is. Számbavéve a népi demokratikus korszak történetét tárgyaló feldolgozásokat, megállapította az előadó, hogy a negyedszázados évforduló elősegítette a kutatásokat, s ebből az alkalomból számos értékes történeti feldolgozás készült. Ezzel kapcsolatban Vass Henrik szólt azokról a még megoldásra váró feladatokról is, amelyek a helytörténetírás előtt állnak a felszabadulás utáni korszak feltárása során, de ugyanakkor a kortörténettel foglalkozók nehézségeire, problémáira is részletesen kitért. Előadása befejező részében Vass Henrik összegezte a munkásmozgalom helytörténeti kutatásainak eddigi eredményeit. Megítélése szerint a mennyiségi és minőségi előrelépés mellett a fejlődés egyik új oldala a műfaji gazdagodásban jelentkezett. így a tanulmányok, monográfiák és életrajzok mellett mind több dokumentumgyűjtemény került kiadásra. A fellendülést lehetővé tette a helytörténet egészének előrehaladása, az állami, társadalmi és pártszervek növekvő eszmei és anyagi támogatása. E vonatkozásban az előadó kiemelte a Társulat elnöksége által kezdeményezett pályázatok szerepét. Az évfordulók kapcsán jelentkező fellendülés eredményezte munkák tapasztalata alapján Vass Henrik kifejtette, hogy a tudományos szempontból is értékes munkák mellett megjelentek kevésbé értékes, vitatható helytörténeti feldolgozások is. A megjelent munkák korszakonkénti megoszlását vizsgálva az előadó rámutatott bizonyos aránytalanságra, hiszen a nagyszámú közlemény, tanulmány, tanulmánykötet, monográfia 70 — 80%-a az évfordulók alkalmából jelent meg, s az 1918—19-es forradalmi mozgalmak, illetve a felszabadulás történetével foglalkozik. Ez az arány — állapította meg az előadó — pozitívumai ellenére is egyoldalúságot, a munkásmozgalomtörténet helyi kutatásának bizonyos kampány-jellegét tükrözi. E problémakör vizsgálata során Vass Henrik felhívta a figyelmet a helytörténetírás szervezettségének, tervszerűségének fontos kérdésére, s ezzel kapcsolatban rámutatott a Társulat új szakosztályának feladatára is. Befejezésül a munkásmozgalomtörténet helytörténeti szintű kutatásának módszertani feladataival foglalkozva Vass Henrik kifejtette, hogy folytatni kellene a tudományos szintű tanulmányok megjelentetését, dokumentumkötetek kiadását egy-egy korszak vagy témakör forrásaiból. E vonatkozásban megjelölte a fontosabb témákat, amelyek tanulmányozásra érdemesek, kimunkálásra várnak. (Az előadás teljes szövege megjelenik a Párttörténeti Közlemények 1971. I. számában.) A referátumhoz elsőnek Jakab Sándor, az MSzMP KIS osztályvezetője szólt hozzá. Először a közelmúlt évfordulóinak a hely történetírás feilend illésére gyakorolt hatására utalt, majd hangsúlyozta a vándorgyűlés hasznosságát a pártmunkások számára, mivel