Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

216 FIGYELŐ 2. Nem Aime volt a keresztneve, hanem Marie-Glementine. 3. Nem Rouehechouart volt, hanem Rochechouart-Montemart. 4. Nem Montemart hercegné volt, hanem XJzès hercegné. 6. A kérdőjel feloldva: 1933-ban halt meg. 7. Nem saját nevén írt és alkotott, hanem Manuela néven. — A 79. cikkhez: „Van Zuglen báró: a párizsi Autó Klub elnöke" ,,Dion márki: képviselő. Mindketten sokat tettek a francia autógyártás felvirágoztatása érdekében." Helyesen: Zuylen Van Nyevelt, Hugo, báró (1816- 1890): párizsi holland nagykövet, a francia autógyártás támogatója. — De Dion, Albert márki (1856 —1946) : francia nagyiparos; szenátor. Bouton mérnökkel az autógyártás egyik megalapítója (De Dion— Bouton márka); a Francia Automobil Club alapítója (Ï895). — A 84. cikkhez: „Weiss Izor [*]" ,,[*] Eredetiben Ivor." „Weisz Izor: nem tudjuk, kicsoda. Elképzelhető, hogy költött név." Ez az elképzelés nem valószínű, mert akkor nem egy valódi névvel együtt említené a cikk. Adós marad a jegyzet annak közlésével, hogy ha „nem tudjuk, kicsoda", honnan tudja mégis, hogy nem az eredetiben írt Ivor volt, hanem Izor és nem Weiss, hanem Weisz 1 Pláne, ha költött név lenne ! Ha mindezek ellenére mégis Izor volt, akkor valószínű, hogy Weis, Isidor (1861— ?) osztrák ügyvéd, író és költőről van szó. — A 86. alatti párizsi noteszkönyvhöz 49.: „A lexikonok két Rohan-t tartanak számon ebből az előkelő francia hercegi famíliából." Lexikonja válogatja! A Révai pontosan kettőt . Van azonban olyan is, amelyik huszonnégyet (24 ! !), ráadásul külön cikkben ismerteti magát a családot. 84.: „Eugène le Roy : adatait nem sikerült megtalálni." A megtalált adatok: Le Roy, Gabriel-Victor-.Z?ji</ène (1836—1907): francia író. — 113.: „Viszont az alatta található Szent Margit szigete és Fr. Flóra sziget (a szöveg szerint: szigete) már nem tudni, mire vonatkozik." Annyit biztosan tudni, hogy kire: Freystättier Flórára, aki Freystättier Antal (1825 — 1892) leánya és a közismert pesti figura, „kövesgyűri lovag Freystättier Jenő pasa úr" (a Sándor téri, két utcát lezáró bérpalota-építkezésének felirata), budapesti perzsa főkonzul (VIII. Múzeum u. 3 sz. alatti lakós) nővére volt s „emlékirataiban" számolt be mozgalmas életéről. Az is biztos, hogy ismét a szöveg a helyes ós a jegyzet javítása hibás: nem „Fr. Flóra sziget", hanem Fr. Flóra szigete, szembe állítva Szent Margit szigetével. A 101. cikkhez: „ . . . Székely Andor: semmi adatot sem sikerült róluk szerezni." Székely Andor, dobai (1877. június 16. — ?) : festő. Párizsban a J ulian-Akadémiára járt, ahol egy évtizeden át olajfestményekkel és grafikai munkákkal vett részt a szalonok kiállításain. Noct urne с. művét a nantes-i múzeum vásárolta meg." Szereplését egy párizsi cikkben aligha szükséges ennél jobban magyarázni. — Egy korábbi kötetének jegyzete így próbálja megoldani a „degenerált főhercegi ifjak" kitételt (353. oldal): „talán Wallburg Ernő főhercegre céloz, aki ez idő tájt pineér volt a pesti New York-kávéházban." Eltekintve attól, hogy éppen a becsületes munka vall legkevésbé degeneráltságra, a következtetés azért is téves, mert Wallburg Ernő sohasem volt „főherceg", amit 5 oldallal később maga a jegyzet közöl: „Ernő Habsburg-főherceg és Szkublics Laura morganatikus házasságából született." Születésekor tehát már az atyja sem volt főherceg, mert morganatikus házasságkötése előtt le kellett mondania rangjáról. Az ehhez hasonló hibáknak kiapadhatatlan forrása a felesleges és megtévesztő „Habsburg-főherceg" szóhasználat. Ez ugyanis arra utal, mintha más főherceg is lenne, nemcsak Habsburg; tehát elméletileg Wallburg-fóherceg is lehetne. Minthogy azonban főhercegi címet sohasem viselhetett más, mint a Habsburg-család tagja, a Wallburg családé akkor sem lehetett főherceg, ha atyja az is volt annakidején, amikor még nem a Wallburg család alapítója, hanem a Habsburg család tagja volt. Puccini egyik 1883. évi leveléből idézet: „Nektek Luccában állandóan csak ajánlásokon jár az eszetek . . . Látni való, hogy Carlo Lodovico2 mindnyájatoknak elrontotta a fejét." 2. lábjegyzet: „Luccai herceg, hírhedt protekció-vadász." Nemcsak téves, hanem lehetetlen és komolytalan magyarázat, amely a gombhoz varrt kabátra emlékeztet. Ugyan kinek a protekciójára „vadászhatott", méghozzá állandóan, és mi célból az a luccai fejedelem, aki a Napóleon által kinevezett etruriai királynak volt, a fia, akit azonban a királyság megszüntetéséért nemcsak a luccai hercegséggel kárpótoltak, hanem utódlási jogának biztosításával a jóval nagyobb pármai hercegségre, melynek trónját el is foglalta 1847-ben Mária Lujza volt császárné halála után. Azt már szinte meg sem kell említeni, hogy luccai uralkodása a zavartalan béke korszaka volt s idejének jórészét külföldi utakon töltötte. Elképzelhető esetleg, hogy éppen az utóbbi okból csak ajánlások igénybevételével lehetett hozzáférni. Ez azonban az éremnek pontosan a másik oldala: nem ő „vadászott protekcióra", hanem a hozzá fordulók. Tolsztoj: Háború és béke III. kötetéből idézet: „egy régi rokoko karosszékben ült, ezeket még Madame hozta volt divatba". A hozzáfűzött jegyzet: „Madame — itt Napóleon anyja, az anyacsászárnő." ( ! !) Hogy Napóleon anyja nem volt anyacsászárnő, de mégesak anyaesászárné sem, csak a császár anyja, aki fiától a Madame mère címet kapta,