Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

FIGYELŐ 215 jegyzetéből is megállapítható, hogy ha Németh 1935 —1944 között a Nemzeti Színház igazgatója volt, nem lehetett 193Ö októberében a Belvárosi Színházé. (A két jegyzetet mindössze 3 lap választja el egymástól.) Az 508. sz. levél fejti meg a talányt : ,,a darabot Bárdos visszautasította". Tehát csakugyan a Belvárosi Színházhoz nyújtotta be, melynek igazgatója akkor Bárdos Artúr volt, nempedig Németh. E legutóbbi levél jegyzete még mindig a korábbi téves jegyzetre utal. Ezzel szemben az 585. sz. jegyzet megismétli a Németh Antal nevéhez fűzött korábbi magyarázatot anélkül, hogy az első tévedést kiigazítaná. Persze ezt a tévedést el is lehetett volna kerülni, ha a 489. sz. levél jegyzete figyelembe veszi az alig pár oldallal később közölt 508. sz. levelet. Nagy költőnk prózai munkáinak egyik jegyzete: „Elképzelhető, hogy Carrière-rel cserélte össze Carriès-t. Ezt látszik alátámasztani, hogy Carrière Krisztusfejét későbbi cikkében említi . . . Arról nincs tudomásunk, hogy Carriès-nek is van Krisztus c. műve." A felületesen alkalmazott premisszák megdöntik a konklúziót ! Az érvelés hibái: Nem Carrière „Krisztusfejét", hanem Krisztusát említi későbbi cikkében. Ez a Krisztuskép híres műve: az 1897-ből származó Krisztus « kereszten. Carriès-nek pedig nem „Krisztus c. művéről", hanem Krisztus/éjéről beszél a notesz. Ugyanez a jegyzet: „Eugène [*] Kostand . . ." [*] Eredetiben Eugèn". A javítás tehát ismét csak egy másik hiba árán sikerült, mert a helyes névírás: Eugène. A következő kötet jegyzete: „Franklin Rooseveltre gondol Ady: ugyanő alapította az aiiès-i múzeumot is 1899-ben." Aligha gondolt azonban Franklin D. Rooseveltre, az akkor alig 20 éves ifjúra, kinek a világon létét sem sejthette, mégkevésbé alapította ez 17 éves diák korában az arlès-i múzeumot. Theodore Rooseveltre gondolt bizony Ady,az akkori elnökre! Egy másik jegyzetéhez: Ahomousion — homoiusion hitvitát nem Madách találta ki Az ember tragédiájában, hanem betöltötte már az egész IV. századot. Minthogy itt semmi adat sem utal Az ember tragédiájára, Ady közismert műveltsége kizárja, hogy a Tragédia közvetítésére lett volna szüksége ehhez a gondolatához. Prónay Pál feljegyzései szerint Tisza koporsója után „két gyászoló hölgyön . . . azután egy férfi, báró Radvánszky Bélán kívül nem haladt senki." A jegyzetek kijavítják ezt Radvánszky Albertre. Itt azonban Prónaynak van igaza s a javítás történt személycserével : Tisza temetésén nem Radvánszky Albert, a későbbi felsőházi alelnök vett részt, hanem a legszűkebb család: Tisza özvegye, unokahúga és sógora, báró Radvánszky Béla koronaőr. A nemzetiségi kérdés történetéről szóló egyik kötetben is az idézett szöveg a helyes, nem a javított : „Khuen-Héderváry korrupt kormányát2

zavarja a mi ügyünk." 2

jegyzet: „Értsd a bán képviselte horvátországi rendszert." Nem a „rendszert", hanem a quasi tartományi miniszterelnöki hatáskört gyakorló bán vezetése alatt állott országos kormányt (horvátországi autonóm kormányt) ! A jegyzet tehát nemcsak téves, hanem felesleges is. Végül Victor Htigo egyik regényében sem olyan biztos szerző tévedése, mint ahogyan azt fordításának jegyzetei állítják: „De Foe-t 1703-ban — nem 1 702-ben, mint Victor Hugo mondja — szégyenfához kötötték." Több adat van azonban az 1702-es évszámra, mint a következő évire, szerző tehát nyugodtan adhatta meg ezt az évszámot, anélkül, hogy ezzel okot adott volna a helyesbítésre. Megoldatlan vagy tévesen megoldott kérdések Ezeknek talán legteljesebb gyűjteményét ismét nagy költőnk prózai munkái egyik kötetének a jegyzetei nyújtják: A 18. cikkhez: ,,Victor Veysey : nem tudunk róla közelebbit." Lényeges közelebbi adatokat tartalmaz azonban magának a magyarázott cikknek a szövege a 45. oldalon: „Victor Veysey valamikor ismertebb nevet viselt, Somosfan-nek hívták. A hírhedt magyar kalandor ..." — A 71. cikkhez: „Egy Batthyány gróf : valószínűleg Batthyány László grófról, a tudós orvosról van szó (1870— ?)." Nem „valószínűleg", hanem biztosan. Megállapítható ez magából a szövegből (153. oldal): „A lapok hozzáteszik, hogy a gróf, ki egyik legelőkelőbb mágnásfamília tagja, egyben kiváló tudós és orvos." Az óvatos feltételezés helyett későbbi nevét, működési helyét és a hiányzó halálozási évét kellett volna megadni. A jegyzet szövege tehát helyesen: Egy Batthyány gróf: Batthyány László grófról, a későbbi Batthyány-Strattmaim László hercegről, a tudós szemorvosról van szó (1870- 1931), aki Köpcsényben 24 ágyas kórházat alapított szegénysorsú betegek ingyenes kezelésére és ellátására. — A 77. cikkhez: ,,Uzès hercegnő: Anne de Rouchechouart, Montemart hercegné (1847—?): szobrász és regényírónő . . ." 1. Uzès herceg felesége volt, tehát nem hercegnő, hanem hercegné.