Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

FIGYELŐ 213 Egy válogatott írások és beszédek I. kötetének 72. oldaláról: „Czernin gróf, volt külügyminiszter ... A magyar kormányt Tisza követelésére elmozdították, Tisza vakbuzgó hívét, Burián bárót nevezték ki külügyminiszterré." A jegyzetben itt is rá kellett volna mutatni a cikk elírására, amennyiben ti. nem a „magyar kormányt" mozdították el, hanem Czernin gróf közös külügyminisztert. A 136. oldalon ismétlődik ugyanez a hiba. A jegyzet ismét említés nélkül hagyja azt az itt már súlyossá vált tévedését a közölt cikknek, hogy 1918 júniusában Tisza váltotta fel Wekerle miniszterelnököt. Wekerle ti. miniszterelnök maradt október végéig, Tisza pedig nem került többé kormányra. Tévedése a cikknek az is, hogy Czernin Tisza „ügynöke" volt. Ez a megjelölés legfeljebb Czernin elődjére és utódjára, Buriánra alkalmazható; az első idézet szerint is Czernint éppen Tisza követelésére (bár ehhez is erős kétség fér, figyelemmel а Sixtus-levéllel kapcsolatos Czernin— Clemenceau afférra) mozdították el s került helyébe „vakbuzgó híve, Burián báró". A most idézett cikkel ellentétes a 436. oldal 130. jegyzete is, amely szerint „Szterényi József báró 1918 január 25-től 1918 október 23-ig volt kereskedelemügyi miniszter a Wekerle-kormányban". Persze helyreigazításnak ez nem elég, pláne 327 oldallal később. Az azután már más lapra tartozik, hogy 1918. január 25. és július 7. között csak „Szterényi József" lehetett miniszter, mert csak az utóbbi napon lett báró, és hogy nem október 23-ig, hanem 31-ig, utódja kinevezéséig volt miniszter. A szerb nemzeti radikális pártnak 1902. évi önkormányzati programjában foglalt súlyos hibára sem mutat rá az ezt közlő gyűjteményes munka III. kötete: I. Lipót nem „osztrák" császár volt, hanem német-római. Prónay Pál feljegyzéseiben Bethlen Istvánnéról mint „Mocsonyi Margit grófnőről" beszél. A névmutató belenyugszik ebbe, mindössze - s ezúttal helyesen — a „grófnőt" hagyja el. Az első pillantásra talán érthetetlennek tünő névelírásnak kézenfekvő a magyarázata: gr. Bethlen Istvánné sz. Bethlen Margit grófnőnek az anyja volt ugyancsak Bethlen grófné, gr. Bethlen Andrásné sz. Mocsonyi Lívia, az egykori földművelésügyi miniszter özvegye. A tévedés annál súlyosabb, mert Bethlenné írói neve is Bethlen Margit, ami saját leánykori neve. Amint látni fogjuk, a Radvánszky-féle helyreigazításnál szerzőnek volt igaza, ez a súlyos, tévedése viszont helyreigazítás nélkül maradt. Ugyanígy rá kell mutatni még a jegyzetek nélküli fordításoknál is szerző tévedéseire fordítói vagy szerkesztői lapalji jegyzetek alakjában. Egy nagy fest ("művész életrajzi regényének a fordításban minden megjegyzés nélkül híven átvett szerzői hibáival már foglalkoztunk. Egy másik fordítás szövege: „Stuart Mária . . . kevésbé tisztelte nővérét, Erzsébetet . . ." Erzsébet angol királynő nem nővére volt, hanem nagynénje, atyjának, V. Jakab skót királynak elsőfokú unokanővére. Vagy ugyanott: Corpora et bona nostrorum subjectorum nostra sunt. I. Jakab angol királynak ezt a mondását a lapalji jegyzet szerint Victor Hugo így fordítja: „Az alattvalók élete és testi épsége a királyé"; holott az eredeti francia szöveg „a királytól függ" kifejezést használja, a helyes fordítása pedig a következő: Alattvalóink élete és vagyona a mienk. Es végül egy 1956-os tárgyú regény 1967-ben megjelent magyar fordításában olvassuk minden megjegyzés nélkül: „Nasszer ezredes . . . 1952-ben megfosztotta trónjától és kiutasította az országból Faruk királyt." Ismét elmaradt a lapalji jegyzet alkalmazása, az olvasó tehát saját memóriájára van utalva a szerzővel és fordítóval szemben, és ennek alapján kénytelen megállapítani a súlyos történelmi tévedések sorozatát: 1. Nasszer nem ezredes volt, hanem alezredes. 2. Az uralkodó lemondatását és eltávolítását (nem trónfosztást !) nem Nasszer alezredes, hanem Nagib tábornok hajtotta végre 1952. július 26-án. 3. Ezt követően, majd folytatólagosan a köztársaság kikiáltása (1953. jún. 18.) után az utóbbi látta el az államfői teendőket is. 4. Nasszer abban az időben csak sajtófőnök, illetve tájékoztatásügyi miniszter volt. 5. Államfő nem Faruk király, hanem Nagib tábornok végleges eltávolítása (1954. ápr. 18.) után lett, bár a politikai vezetést már 1954. febr. 25 — 27. közt a kezébe vette. A helyes vagy hibás szöveg hibás helyreigazítása Nemcsak arra kell ügyelnünk, hogy valódi és ne csak vélt hibát igazítsunk helyre, mégpedig helyesen és nem további hiba árán, hanem arra is, hogy ne tulajdonítsunk szerzőnek olyan szándékot vagy célzatot, melynél történetesen mi sem állhatott tőle távolabb. így Mikszáth gyakran használta a „szkupcsina" kifejezést. A jegyzetszerkesztő először is kioktatja, hogy ez helyesen: szkupstina, azután magyarázatként hozzáfűzi,