Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

212 FIGYELŐ Уlárl Aurél nem a magyi ir nemzetgyűlésen volt képviselő, hanem a magyar ország/j//ülésen, tehát nem 19'20-t.ól, hant in 1918-ig. Weiss Manfréd hr. nem felsőházi tag volt, hanem főrendiházi. Nem volt gróf: Belgiojoso (több helyen), id. Mailáth György országbíró, ifj. Mailáth György országbíró (több helyen), a nemlétező Mocsonyi Margit, Somssieh Pál képviselőházi elnök, Teleszky János, Tisza Kálmán miniszterelnök, Zichy Mihály és Antal, Almásy László képviselőházi elnök; nem volt gróf, csak báró: Mecséry Károly, Rubido-Zichy Iván, Schager-Eekartsau Albin; nem volt báró: Bottlik József, Boroviczény Aladár, Mackensen követ, Prónay Pál (több helyen), Rudnay Lajos, Schmerling ( !), Skerlecz Miklós; nem báró volt, hanem gróf: Hunyady József, Bánffy Miklós. Korántsem felesleges a rangemelések feltüntetése sem. Hogy csak egy egykötetes szaklexikon legelső oldalairól idézzünk: Aehrenthal, Beust és Burián egyaránt csak pályájuk végén lettek grófok, a köztudatban bárókként maradtak. Burián követ korában még báró sem volt. Egyik lexikon báróként tünteti fel, a másik grófként, de egyik sem oszlatja el ezt az ellentétet annak közlésével, hogy pályája végén, 1918-ban emelték grófi rangra. Károlyi Sándor a szatmári békekötéskor még csak báró volt, jutaimid ezért lett a következő évben gróf. Jellachich is gróf volt élete alkonyán, amit csak a Kislexikon tüntet fel. Tisza István is csak élete utolsó két évtizedében volt gróf, neki azonban a politikai pályája már erre az időre esik. Szerzői tévedések Itt először is azt a. z elvi kérdést kell tisztáznunk, hogy a nyilvánvaló szerzői tévedéseket változatlanul kell-e közölni. Meghamisítani természetesen nem szabad sem a szerzőnek, sem az idézett egykorú forrásoknak a szövegét. A hibáknak minden megjegyzés nélküli közlése azonban lényegében azonos az eredeti szöveg meghamisításával. Vitán felül áll ez pl. a nyilvánvaló elírások és sajtóhibák esetében. Ezeket tehát minden további nélkül ki lehet és ki kell javítani. Az eredeti szöveghez minden körülmények között betűról-betűre ragaszkodó kritikai kiadások természetesen ezt sem tehetik; bőséges jegyzetapparátusuknak egyik elsődleges feladata azonban ezeknek a hibáknak a kiemelése, a helyes szöveg megállapítása és közlése. Persze ezeket a hibákat nemcsak fel kell tüntetni a jegyzetekben és közölni a helyes szöveget, esetleg rávilágítani a hibás közlés vagy elírás valószínű okára és eredetére, hanem mindehhez mindenekelőtt észre kell venni őket. Lássuk először az ún. „korabeli sajtóból vett idézeteket": „Szergiusz nagyherceg . . . felesége . . . Erzsébet hesseni nagyhercegnő". A korabeli sajtó hibás közlésével ellentétben ti. csak hesseni hercegnő volt, mint az uralkodó IV. Lajos hesseni nagyherceg leánya. Nagyhercegnő is volt ugyan, de nem „hesseni", hanem orosz, mint. Szergiusz nagyherceg felesége; ahogyan a nővére is cárné lett hesseni hercegnőből, de nem hesseni cárné, hanem orosz. A helyes szöveg tehát: Erzsébet hesseni hercegnő, vagy : Erzsébet nagyhercegnő. Másik: ,,Hazafi Veray János (I860— 1905) . . az öreg népköltő . . ." Még a korabeli sajtónak sem lehet elhinni, hogy egy „öreg" népköltő 15 éves korában halt meg. Vagy még egy a 137. cikknél: „Ángyán tanár". Itt mégcsak javítani sem kellett volna, mindössze száz és száz hasonló eset szerint itt is megadni a jegyzetben legalább pár szóval, hogy kiről is van tulajdonképpen szó: Ángyán Béla egyetemi c. rk. tanár, a Rókus-kórház belgyógyász főorvosa. További példa: a 214. cikk Pálmay Ilka férjéről „gróf Kinsky Rudolfról" ír. A jegyzet: „gróf Kinszky Jenőről". A cikkben keresztnév-csere van, a jegyzetben helyes a megadott keresztnév, de hibás a névírás. A jegyzetnek tehát gróf Kinsky Jenőt kellett volna írnia (hibátlanul lemásolva a szerző által helyesen írt vezetéknevet), annak feltüntetésével, hogy a „Rudolf" név elírás a cikkben Jenő helyett. Az előző kötetben közölt 73. cikk eredeti szövegében egy olyan elírás van elrejtve, amit egy kritikai kiadás nem hagyhat észrevétel nélkül: ,, . . .elém libeg az a szegény koronás asszony . . . hogy aztán Territet-ben egy dühöngő, de irgalmas kezű bolondnak kése bevégezze a kálváriát.." A Territet-hez fűzött jegyzet rávilágít a szerzői tévedés eredetére, anélkül, hogy magát a tévedést észrevenné: „Montreux svájci községhez tartozó kis fürdőhely Erzsébet királyné szobrával." Erzsébet királynét ugyanis nem Territet-ben gyilkolták meg, hanem Genfben. Louis Rothschild báró dezsönéje után a Beaurivage-szállóból a hajóhoz menet a Quai du Montblanc-on szúrta szíven 1898. szeptember 10-én Luceheni olasz anarchista. A tollbotlást az okozta, hogy a királyné mellszobra nem Genfben van, hanem Montreux-Territet-ben.