Századok – 1971

Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I

210 FIGYELŐ pontjában élő legidősebb fia vagy az elhunyt walesi hercegnek az elsőszülött fia, illetve az elsőszülöttség rendjében leszármazottja kaphatja. Hibás és hiányos tehát ez a hasonlat: „Dauphin pedig a francia trónörökös, . . .mint ahogy az angol trónörökös walesi herceg". VII. Edvárdnak anyja életében, tehát még walesi herceg korában az elsőszülött fia clarence-i herceg volt, a másodszülött pedig yorki herceg. A clarence-i herceg halála és ezt követően atyja trónralépte után György yorki herceg, a későbbi V. György megkapta a walesi hercegi címet, mint a trónralépett királynak akkor már legidősebb fia. Hibás rangok és állások A főnemesi rangok a saját korukban ós hazájukban szereplő személyeknek a nevéhez tartoznak, feltüntetésük mellőzése tehát pongyolaság, annál is inkább, mert tévedést és személycserét is okozhat. Számos családnak van hercegi -és grófi, grófi és bárói, sőt nemesi ága is (mindhárom utóbbira példa: Vay). Ez a ma már általánosan elfo­gadott álláspont mégis csak a legnagyobb következetlenséggel érvényesül. Egykötetes szaklexikonunk mellőzi pl. a főnemesi rangok feltüntetését többek között Giesl, Grandi, Khuen-Hóderváry Sándor, IX. I'ius, Neurath, Schwerin-Krossigk, Sforza, Golicin esetében — feltünteti viszont ezeknek számbeli többszörösénél. Ugyanígy mellőzi szám­talan egyéb mellett egy kétkötetes történelem 11. kötetének időrendi áttekintése 8 esetben, név- és helységmutatója 11 esetben. Igaz, hogy ezzel szemben grófként tünteti fel idősb Mailáth György országbírót (a fia már helyesen nem gróf) és Mecséry Károly bárót, báróként Schmerlinget és Skerlecz Miklóst, kinek halála után csak 68 évvel nyert bárói rangot a családja. Egy gyűjteményes sorozat VII. kötetének névmutatója pl. 42 esetben mellőzi a szórványosan azért kitet t rang feltüntetését. A VI. kötet jegyzeteinek ugyanazok a sorai is következetlenek: „gróf Andrássy Gyula és Tisza István", „gr. Andrássy Gyula . . . Apponyi Albert", „Bánffy Dezső . . . gróf Andrássy Gyula" (az Andrássyak csak grófok voltak, a Bánffyak azonban ugyanakkor bárók is, grófok is); névmutatója 19 esetben mellőzi a rang feltüntetését. Ennek a már rendszerré vált rendszertelenségnek az eredménye azután többek között az olyan súlyos melléfogás, amilyent megdöbbenve tapasztalhattunk nemrégiben a napisajtóban, tehát a legszélesebb körű nyilvánosság előtt. Egyik fővárosi napilapunk az 1969. VIII. 10-i számában tárcarovatának IV. folytatását teljes egészében Zichy Mihály­nak szenteli. „Annak a nagy magyar művésznek, . . .aki szinte sohasem lakott Magyaror­szágon." „Grófnak született — olvassuk tovább kiemeléssel —, de amolyan koldusgróf­nak . . . Fekete báránya grófi családjának . . . Grófnak koldus volt - de forradalmárnak gróf." A bizonyára igen sikerültnek tartott utóbbi mondatot betűről-betűre meg is ismétli. Köztudomású — vagy legalábbis illene, hogy az legyen , hogy sem a világhírű festő­művészünk, Zichy Mihály, sem az ugyancsak nagynevű és a cikkben kétszer is említett Antal bátyja, a politikus, nem volt gróf. Ugyanabból a családból származtak, tie annak grófi rangra emelése után nemesként maradt ágából ! A „grófi családra" utalás tehát még nem vehető komoly hibának. Annál komolyabb azonban a hatszori utalás grófi rangjára, ami nemcsak sorozatos ismétlődése miatt nem menthető elírással, hanem erre van építve úgyszólván az egész cikk. Ugyanígy mellőzhetetlen legalábbis az egyöntetűség az idegen rangok feltünteté­sében: vagy magyarul, vagy az illető nyelven. Egykötetes szaklexikonunkban Aehren­thal a magyar, Berchtold, Beust, Lobanov-Rosztovszkij és Metternich rangja az idegen nyelven, Ciano és Lvov rangja magyarul szerepel. Andrássy nem magyar miniszterelnök és külügyminiszter volt 1867-től, hanem magyar miniszterelnök és honvédelmi miniszter. Apponyi sohasem volt felsőházi tag. Haláláig képviselő volt, 59 éven át. Az utolsó 56 évében megszakítás nélkül; mindössze az első 3 éves képviselői ciklusa után éledt fel a következő ciklus 2 első évére (1875—77) főrendiházi tagsága. Bach nem külügyminiszter volt, 1849-ben, hanem belügyminiszter. Báthory György nem volt fejedelem. Belcredi 1865-től 67-ig nem a még nemlétező Monarchiának később sem létezett minisz­terelnöke volt, hanem osztrák belügyminiszter. Békefi liemig nem volt nemlétező zirci főapát, hanem zirci apát. Boromisza Tibor nem volt sohasem létezett szatmári érsek ( ! !) (a, már gyakran tárgyalt sorozat 1968-ban megjelent egyik köt. 509. 1.), hanem csak szatmári püspök.

Next

/
Thumbnails
Contents