Századok – 1971

Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I

132 KÁRPÁT 3 ENDRE hívják, állítólag magyar hadifoglyok építették.7 7 Üszkübben is van egy kerület ilyen néven, ott úgy magyarázták nekem, hogy a madzsar szó voltaképpen vándort, nomádot jelent és abban a részben telepedtek le a Boszniából az okkupáció idején kivándorolt törökök. Komárom vár építői között is szerepel egy Madzsar, úgy tudom, Evlia Cselebi is meg­emlékszik róla.7 8 Egyébként Madzsar nagyapa szappanfőző volt Miskolcon, szépapa csizmadia Sátoraljaújhelyen, céhmester. Apa mesélte, hogy fiatalkorában járt egyszer Krompachon, ott vannak ilyen nevű bányászok. Miskolci nagymama Viparina Mária, kétségtelenül olasz név. Fivére, Tárkányi Béla József magyarosította meg. Tárkányiak vannak ma is Miskol­con, egy kereskedő. Janka mama anyai ágon úgy tudom Havranek volt. Apja Morva­országból bevándorolt szabó. Fivére is szabó, Hábori (keresztnevére nem emlékszem), a Deák-téren volt nagyon előkelő szabóüzlete. Minisztereknek dolgozott (Wekerle stb.). Nagyon ideges ember volt, rosszul kezdett menni az üzlete, Dunába ugrott. Mamának másik fivére Károly pap volt, de kilépett, megnősült és Szegeden volt úgy tudom tanár. A család nem érintkezett vele, úgy szégyelték, hogy otthagyta az egyházat. Apa nővére, Marinóni, Miskolcon élt, Négyesi Szepesy Béla, árvaszéki ülnök volt a férje. Volt apának még egy öccse, Józsi, az papnak készült, de fiatalon tüdőbajban meghalt. Zu bitói'" kérdezd meg a Tettamanti-rokonságot, én nem is tudom voltaképpen, hogy rokonok. Volt Janka mamának még egy rokona, Muher Emma, fiatal lánykorában nálunk volt Nagy-Károlyban, ón még gyerek voltam, csak arra emlékszem, hogy nálunk difteritiszben meghalt. Ha majd még valami eszembe jut, megírom. Itt alaposan beállt a tél. Volt már egy napig 20 fok hideg is, most úgy 15 fok körül mozog. Ez egyáltalában nem kellemetlen, csak ha egyúttal szól fúj. Az utóbbi két nap alatt annyi hó esett, hogy nektek elég volna egész télire. Szeretnék egyszer kimenni korcso­lyázni, kíváncsi vagyok, nem felejtettem-e el. Zoli könyve még nem jött meg. A bélyegekből csak a tisztább példányt tartsd ' meg, a többivel cserélhetnél. Fontos, hogy valamire specializáld magad, s azt igyekezzél teljesen összeszedni. Idevaló bélyegekkel majd ellátlak. Bét küld el pihenni, még ha nem is lesz nagy hó. Lenkének8 0 írjál, örülni fog neki. Csak az a baj vele, hogy nagyon elkényeztet. Ezerszer csókol mindnyájatokat Nagyapa A címzésnél írjátok oda a G. neve után az enyémet is zárójelben. Küldjetek megin borotvapengét. 26. Moszkva, 1938. jan. 1. Kedves gyerekek, azt hiszem, ez már a negyedik levelem, az alatt az idő alatt, míg tőletek egy se jött. Remélem, a karácsonyi ünnepek elmúltával mégis csak írtok majd. Azt se tudom, megjöttek-e a könyvek, amiket küldtem, pl. a Dreigroschenroman.1" Most azonban nagy kérésem volna. Véletlenül felfedeztem, hogy pont 2000 éve Catilina halálának. Titokban tartom, mert magam akarok írni róla. Talán te is tudod, hogy a hivatalos történelem beállítása Cicero nyomán egészen hamis, mert С. a prolesek vezére volt ós földreformért küzdött. Ezért kellenének nekem sürgősen a következők: 77 A hódoltság idején a törökök jó szakembereket gyakran vittek Törökországba. így került oda Madzsar Balázs ágyuöntö, tudunk Madzsar Mihályról is; Madzsar utca is van Konstantinápolyban, sőt a várostól távolabb Madzsar nevű falu. A bosporusi erődrendszer egy részének építője Tóth László Rákóczi-kori emigráns volt mint hadmérnök. Ezt a részt még a múlt században is „Madzsar" (magyar) erődnek hívták. 78 Evlia Cselebi: Török világutazó magyarországi utazásai. (Ford. és jegyzetekkel! ellátta Karácsony Imre 1 — 2. köt. 1904 és 1908) c. munkában nincs utalás arra, hogy Komárom várának építői között Madzsar nevű lett volna. Azonban az idézett mű I. köt.. 250. lapján említés tétetik egy Madzsar Jován nevű sebészről, aki „valóságos Abu Sinna, mindennap orvosi könyveket olvasgat". 79 Dr. Tettamanti Károly Kossuth-díjas műegyetemi professzor. 80 Bogár Lenke, Madzsar József második felesége, akivel 1937-ben kötött házasságot. Bogár Ignácnak. a szá­zadelejei nyomdászszervezkedés vezetőjének huga. Bogár Ignác volt egyik kezdeményezője a két Munkáspárt 1919-es egyesülésének. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Munkástanács 5 tagú elnökségének tagja. A fogolycsere alkal­mával 1922-ben került a Szovjetunióba, ahol a Nemzetközi Agrárintézet nyomdájának volt igazgatója és a Sarló és Kalapács munkatársa. 1933-ban bekövetkezett haláláig. 81 Bertold Brecht: Dreigroschenroman. Amsterdam. Lange. 1934.

Next

/
Thumbnails
Contents