Századok – 1971

Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I

MADZSAR JÓZSEF MOSZKVAI LEV EL KIBŐL 131 inegjött-e? Amennyire látom, a Futóhomok nem olyan jó, mint a Viharsarok, de azért ez is nagyon érdekes. Most fejeztem be megint egy nagyobb munkát, s most egy kicsit pihenek. A szeptember nagyon szép, meleg, most majd pótolom a nyáron elmulasztottakat. Jön-e tőletek valaki mostanában ide? Mi van Simon Mózsival? írjátok meg előre, ha valaki jön. Régen nem hallottam Málikáról, mi van vele? Oszkárról azt írta Hollós, hogy ő tagja valami Trockijt védő bizottságnak Amerikában. Megkérdeztem tőle, igaz-e, de kitérő választ adott, hogy levél nem alkalmas ilyen történeti problémák tárgyalására. Én erre természetesen megírtam neki, hogy megszakítok vele minden összeköttetést, itt nem történeti problémákról van szó, hanem bűnügyi aktákról, kémkedésről, merényletekről stb. Majd elküldöm nektek is másolatban a levelemet. Kár, mert Oszkárnak nagy szerepe lehetett volna a népfrontban, de itt nincs megalkuvás, választani kell. Vagy-vagy. Ti erről nem tudtatok? Ezerszer csókol mindnyájatokat Nagyapa 25. Moszkva, 1037. december 10. Kedves Lili fiam, nagyon megörültem a levelednek, de különösen a Lidi levelének. Nagyon emlékeztet Ödönkének némelyik versére, amikor az asszociációs sorozatból nagyon sokat hagy ki és bíz az olvasó fantáziájára. A majomtörténetet egészen jól megértettük, de már a vaddisznót kevésbé. Máskor majd lásd el néhány magyarázó jegyzettel i a Lidi leveleit. Különben azt hiszem, nemsokára ő maga is fog a gépen írni. A szamojéd babát holnap adjuk fel, remélem, karácsonyra még megérkezik. Egyebet nem merek küldeni, nem tudom, milyenek ott a vámok. Nem tudjátok, mi lett avval a csomaggal, amit tavaly akartatok nekem küldeni? Eddig nem jött meg, Ha még ott van, megírom, milyen címre adjátok fel postán. Kisanya tenyerén valóban volt egy kis anyajegy. A színérzékenysóget persze hogy még nem lehet megállapítani Jóskánál az még sok évig el fog tartani. Családi dolgokra én bizony nem nagyon emlékszem, de azért amit tudok, majd lassanként megírom ntked. Leningrádban megismerkedtem egy etnográfussal, az beszélte, hogy Szamarkánd mellett van két kis falu, ahol egy egész külön nemzetiség lakik, akik külön nyelvet is beszélnek és madzsaroknak nevezik magukat. Mindössze vagy ötszázan vannak, ezért még a szovjet nemzetiségek között sem szerepelnek és nem is kutatták ki őket.TM Oda szeretnék egyszer elmenni, talán a nyáron lesz valahogy alkalmam, hiszen nincs messze, már persze az itteni fogalmak szerint. A mi nevünket eredetileg Magdzsárnak írták, apa beszélte, hogy amikor Szatmáron járt gimnáziumba, az igazgató mondta, hogy minek az a g betű a névben, azóta úgy írta a bizonyítványt s úgy maradt a név. A Révai-lexikon is tud egy madzsar törzsről, de az valahol közóp-ázsiában van. Konstantinápolyban van egy várrészlet, madzsarliknak 7* Madzsarnak e több mint harminc év előtti híradására a választ egy fiatal antropológus 1964-65-ös tanulmányútja adja meg. Dr. Tóth Tibor kandidátus tudományos beszámolóiban (Dr. Tóth Tibor: Az ősmagyarok mai relietumáról. MTA. Biol. Oszt. Közi. 9.1966. Klny.), sajtónak adott nyilatkozataiban. Ismeretlen magyar törzsre bukkant egy budapesti tudós Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Magyar Nemzet, 1967. nov. 6.; Hol éltek a magyarok ősei? Népszabadság, 1968. márc. 26.; Hol volt a magyarok őshazája? Magyar Nemzet, 1908. máj. 1.) tagadja a magyar őshaza 'lmélet eddig elfogadott geográfiai helyét, melyet döntően nyelvészeti alapon a Káma és a Bjelája folyó környékére állapítottak meg. A meggyőző régészeti leletekkel alá nem támasztott fenti elméletet, először vizsgálta antropológiai megközelítéssel. Dr. Tóth Tibor vizsgálódásainak végső következtetése: a Kaspi tenger északi része az őshaza, ill. az a hely, ahol a magyarok antropológiai, fiziológiai arculata kialakult. A hunok betörése szórja szét a magyar törzseket. Egy részük Magyarországon telepszik le, másrészük északkeletnek tart (a mai kazahsztáni Kusztanáj terület), megint egy más csoport délkeleti irányba vonul és telepszik meg az üzbegisztáni kaska-darjinszki területen, a negyedik csoport pedig a Közép-Urál északi részén. Bizonyítékul felhozza, hogy a Magyarország területén talált honfoglaláskori csontanyag teljesen eltér a közép-1 " ralitól ; viszont teljesen egyezi k a Kaspi-tenger északi partvidékén időszámításunk kezdeti idejébői való antropológiai leletekkel. Innét északkeletre Északnyugat-Kazahsztán kusztanáji területén találja az argíin-magyarok 900 — 950 fős csoportját, akik ma is madiaroknaknevezik magukat. A történelmi források is több esetben megemlékeznek a madzsarokról. ill. magyarokról, melyek valószínű azonos etnikai csoportot jelölnek. A Dk-i irányban vándorolt törzsek nyomait Üzbegisztánban találja nteg, a Kaska-Darjinszkij területen talált egy embercsoportot, akik ászoknak (jászok) nevezik magukat, szomszédságukban pedig a madzsarok laknak, pontosabban üzbég madzarok, ahogy magukat nevezik. A múlt században vándoroltak Szamarkand és Buchara közti térségből jelenlegi helyükre, üzbég jellegűek, a csoport 150 családból áll. További érdekesség, hogy a Szamarkandtól délnyugatra eső Dzsámához H szaráj (tábor, sátor, sátortábor) tartozik: Najman szaráj, Kipesák szaráj és Madzsar szaráj 8*