Századok – 1971
Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI
KRŐNIKA 1351 az ellenforradalmi kezdeményezésekre, mint amilyenek: Ausztria és Szlovákia megtámadásának előkészületei, a lengyel—szovjet háborúba való bekapcsolódás terve, a lengyel—magyar titkos katonai egyezmény. Adatokat közöl a fővezérség létrehozásáról és tevékenységéről, s ennek kapcsán tárgyalja a katonai nevelést és kiképzést. Végül a szerző ismerteti a trianoni békeszerződós katonai rendelkezéseit, amelyek részben meghatározták az ellenforradalmi hadsereg további fejlődését. Zielbauer György : Elek község története (1920 — 49) (113 1. térképekkel, képekkel, mellékletekkel). A szerző felkutatta a helyi és az országos levéltárak iratait a község történetének megírásához. Bemutatja a nemzetiség, az agrárproletárság, iparosság helyzetét, a gazdasági-társadalmi viszonyokat, a Volksbund és a Hűség mozgalom fejlődését. Beszél a felszabadulás utáni sváb-kérdés problematikájáról, s az ezzel kapcsolatos hibákról, következményekről. A szerző bizonyítja, hogy Elek volt az első felszabadult község ós nem Battonya. A KMP első legális szervezete is itt alakult meg, ennek tevékenységét szintén ismerteti. * A doktori disszertációk egy példánya az Egyetemi Könyvtárban nyer elhelyezést. D. Szabó Mária BESZÁMOLÓ SIPOS PÉTER KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL Sipos Péter „Imrédy Béla miniszterelnöksége és a Magyar Megújulás Pártja létrejötte" c. kandidátusi disszertációját 1968. november 25-én védte meg. Az értekezés a 30-as évek második felének, egyben a második világháború időszakának egyik vezető politikai személyiségével, Imrédy Bélával foglalkozik. A munka természetesen nem elsősorban az önmagában is érdekes individuumot helyezi figyelmének középpontjába, hanem mindenekelőtt pályafutását, politikai működését és szemléletének kialakulását vizsgálja, az őt és környezetét formáló társadalmi-politikai viszonyok közt. Imrédy tevékenységét és a Magyar Megújulás Pártja létrejöttét az uralkodó osztályokon belül zajló hatalmi vetélkedés egyik fejezeteként fogja fel, s így a jelzett időszaknak főként azon mozzanatait tárgyalja, amelyek ezt a küzdelmet befolyásolták. A munka első fejezete Imrédy Béla miniszterelnökségét tárgyalja. Ezen belül először az Imródy-kormány megalakulásának körülményeit vizsgálja. Felvázolja az uralkodó osztályok belső ellentéteit a gömbösi totális fasiszta kísérlet bukása után, bemutatja Imrédy Béla bekapcsolódását a politikai életbe, a Darányi-kormány bukását és az Imródy-kabinet megalakulását, programját, fogadtatását. A továbbiakban Imrédy kormányzati tevékenységének főbb vonásait mutatja be 1938 szeptemberéig. Kitér az Imrédy-kabinet első intézkedéseinek, az eucharisztikus kongresszus jelentőségének ismertetésére, majd nyomon követi Imrédy látogatásait a tengelyhatalmak fővárosaiban. Bemutatja a totális fasizmus irányába mutató törvényjavaslatokat. A továbbiakban a kormány válsága és bukása elevenedik meg a disszertáció lapjain, majd az 1938 novemberi belpolitikai válság előzményeit, a kormánypárton belüli szakadást s a kormány lemondását tárgyalja. Megrajzolja azokat a törekvéseket, melyektől Imrédy 1938 — 39 fordulóján kormánya helyzetének megszilárdulását várta. Ezután tárgyalja a Magyar Élet Mozgalom indulását, az Imrédy-kormány bukását, majd a Magyar Élet Pártja létrejöttét. 15*
