Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

1350 KRÓNIKA jakobinus forradalmárok vezető csoportjában. Megfelelő részletességgel mutatja be jellegzetes emberi tulajdonságait. Elemzi Saint-Just eszmei fejlődését, bemutatja a politikai életben és a forradalmi hadseregeknél kifejtett szervező-irányító tevékenységét. Szabó Béla: Nógrád megye története 1849 — 1917 (200 nyomtatott oldal, 16 1. jegyzet, 6 1. bibliográfia, 24 db kép). A disszertációnak beadott tanulmány megjelent a Nógrád megye története c. kötetben. A szerző a megye történetének 1849 — 1917 közötti időszakát sokrétűen és az országos összefüggésbe állítva mutatja be. Kitér a megyei iparra, mezőgazdaságra, vizsgálja a dolgozók életviszonyait és mozgalmaik kialakulását. A szerző a levéltári forrásokon és a sajtón kívül gazdag irodalmat dolgozott fel. Szabó József: Küzdelem a népi hatalom megteremtéséért, Vas megyében (az 1947-es választásoktól a munkásegység létrejöttéig). (392 1. képekkel, táblákkal, bibliográfiával.) A szerző bevezetésként a megye felszabadulás utáni gazdasági és társadalmi struktúráját, továbbá politikai hagyományait ismerteti, rámutat a megye lakosságának egyenlőtlen szociális megoszlására és a munkásmozgalom viszonylagos fejletlenségére. Az értekezés középpontjában az 1947-es választási küzdelem és a MKP-nak a munkásegység megvalósításáért, valamint a reakciós erők ellen folytatott harca áll. Gazdag forrásanyag birtokában külön-külön vizsgálja a megye egyes területeinek sajátos problémáit. Szemléltető anyaga gazdag. Szalai Béláné Magyar Eszter: Dabas és környéke a középkorban (58 1., 17 1. jegyzet, 6 1. bibliográfia). A disszertáció Dabas és környékének 1626 előtti történetét vizsgálja. Munkáját megnehezíti a fennmaradt írásos forrásanyag hiányossága. Ennek ellenére néhány új vonással tudja kiegészíteni a települések keletkezéséről, a birtokos családok történetéről, a birtokviszonyokról és gazdálkodásról ismert képet. Az okleveles anyag mellett felhasználja a területen végzett régészeti ásatások eredményét is. Szili Ferenc: Az 1905—1906. évi nemzeti ellenállás és népi mozgalmak, azok előzményei Somogyban (202 1., 4 1. bibliográfia). A disszertáció az 1905—1906-os Somogy megyei eseményeket széles történeti keretbe helyezi. Vizsgálja a Somogy megyei nemzeti ellenállás gazdasági-társadalmi előzményeit, okait. Jelentős figyelmet fordít arra, hogy az agrár—merkantil országos ellentét a helyi viszonyokat is befolyásolja. A disszertáció főleg levéltári forrásanyagra támaszkodik, adatait részben kimutatásokban és statisztikai összeállításokban dolgozza fel. Sződy Szilárd: Az ún. „magyar pozitivizmus" továbbélése és viszonya a szellemtörténethez a „Domanovszky-iskola" tanulmányaiban (165 1., 18 1. jegyzet). A tanulmány historiográfiai munka. A Domanovszky Sándor Intézetében készült mezőgazdaságtörténeti értekezéseket vizsgálja. Arra az eredményre jut, hogy a disszertációk nem képviselnek egységes vonalat és használhatóságuk is különböző. A szerző kísérletet tesz a két világháború közötti történeti irányzatok feltárására, és néhány konkrét példán igyekszik igazolni azt a már ismert megállapítást, hogy egyes tanulmányok a szellemtörténet hatását mutatják. Sztankó István: Első lépések a horthysta ellenforradalmi hadsereg létrehozására. 1919. augusztus 1.—1920. szeptember 1. (138 1.). A disszertáció vizsgálja a Tanácsköztársaság leverésének katonai körülményeit és széleskörű levéltári — elsősorban katonai vonatkozású — anyag alapján derít fényt