Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

KRÓNIKA 1349 Őry Károly: Katonapolitika és a hadsereg főbb kérdései a polgári demokratikus forradalom időszakában (1918. október 31,—1919. március 20.) (138 1., 19 1. jegyzet). A dolgozat az 1918-as polgári demokratikus forradalom egyik kérdését, a kormány katonapolitikájának alakulását vizsgálja. Bemutatja, hogy a pacifista elvek alapján álló polgári demokratikus kormányzat milyen tényezők következtében tér át a hadsereg szervezésének és a fegyveres ellenállásnak politikájára. Vizsgálja a belgrádi katonai egyezmény problémáját, és cáfolja az ellenforradalmi rendszer történetírásának torzításait. Az értekezés széleskörű levéltári, irodalmi és sajtóanyagra támaszkodik. Pál Lajos: Rónay Jácint élete ós munkássága (1814—1889). (142 1., 26 1. jegyzet, 5 1. bibliográfia). A disszertáció bemutatja Rónay Jácint életútját és munkásságának értékelő jellemzését adja. Szól Rónay emigrációs tevékenységéről s arról, mi késztette hazatérésre. Elemzi az 1840-es években készült filozófiatörténeti, lélektani és karakterológiai tanulmányait s a darwinizmussal kapcsolatos munkásságát. Az egyezményes filozófiai rendszert a magyarországi liberalizmus ideológiájaként ábrázolja. Szerző a kéziratos hagyatékon kívül feldolgozta a vele összefüggő kézirattári forrásokat, valamint az egykorú sajtóanyagot. Polgár Tibor: Kísérlet a magyar fasizmus centralizált állami propagandagépezetének kiépítésére (97 1., 7 1. jegyzet, 1 1. bibliográfia). Az értekezés azokat a bel- és külpolitikai okokat mutatja be, amelyek a totális fasizmusra törő belső erőket a központi állami propagandagépezet kiépítésére sarkallták. Kifejti a Társadalompolitikai Osztály 1939 — 42 közötti szerepét (szegedi ellenforradalmi ünnepségek rendezése, népnevelőplakátok kiadása, ugyanakkor a jobboldali társadalmi egyesületek irányítása), s ismerteti az Osztály törekvéseit a Magyar Dolgozók Hivatásszervezete országos méretű kiépítésére. Rózsai Ágnes: Gömbös Gyula ós a totális fasizmus (140 1., 36 1. jegyzet). A dolgozat jórészt eddig fel nem használt levéltári és az egykorú sajtóanyag alapján készült. Bemutatja Gömbös Gyula 1932 —36-os elképzeléseit, melyek a fasiszta diktatúra létrehozása érdekében, bel- és külpolitikájában megnyilvánultak. A belpolitikán belül kitér a pártok és csoportok viszonyára a Gömbös-kormányhoz, a kormány revíziós politikai elképzeléseire és az 1935-ös választásokra. A külpolitika ismertetésében vizsgálja Gömbösnek a környező országokhoz, továbbá Németországhoz és Olaszországhoz való viszonyát, amely állásfoglalását döntően meghatározta. Sávoly Mária: Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai pályafutása 1928 — 33 között (310 1., 4 1. bibliográfia). A disszertáció Bajcsy-Zsilinszky politikai indulását és fejlődósét elemzi. Bemutatja gazdaság-, társadalom- és kultúrpolitikai nézeteit, ismerteti a Nemzeti Radikális Párt megalakulását, programját és tevékenységét. Bajcsy-Zsilinszky útját jól megvilágítja 1928. szeptember 16-án Gömböshöz intézett levele, amelyben bejelenti kilépését a Fajvédő Pártból. A szerző ismerteti Bajcsy-Zsilinszky eltávolodását a fajvédő programtól és útkeresését. Sokoldalúan ábrázolja Bajcsy-Zsilinszky nómet-ellenességót, elképzeléseit a nemzeti radikalizmusról és a nemzeti államról. Solti György: Saint-Just eszmei fejlődése és politikai szerepe a francia forradalomban (108 1., 24 1. jegyzet). A szerző a XVIII. századi francia forradalom egyik legérdekesebb egyéniségének fejlődósét vizsgálja a kiadott forrásanyagra támaszkodva. Kijelöli Saint-Just helyét a 15 Századok 1971/6