Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

826 KRÓNIKA Kelemen Elemér: Somogy megye művelődésügye a Tanácsköztársaság idején (193 1., 83 1. jegyzet). Az értekezés a megye művelődési viszonyait tárgyalja. Külön figyelmet szentel a haladó pedagógusok mozgalmának, amely az 1910-es évektől érlelődött és egyik fő célja az elmaradott helyzet megváltoztatása volt. Nyomon követhetjük a disszertációban a Tanítók Szervezete kultúrprogramjának terjedését. Kitér a szerző az iskolák építésére, államosítására, a hitoktatás megszűnésére, a népművelés és felnőttoktatás kérdéseire, mindezt a Tanácsköztársaság művelődóspolitikájának keretébe állítva. Az irodalmat szinte hiánytalanul feldolgozta és gazdag helyi forrásanyagot tárt fel. e. Komoróczy Géza: Tanulmányok az ókori keleti irodalmi hagyomány történetéhez (139 1. jegyzetekkel, rövidítésjegyzékkel). A disszertáció a mezopotámiai irodalom történeti fejlődósének kérdéseit vizsgálja. Összefoglaló képet ad a sumer ós akkád irodalmat érintő újabb — különösen a kronológiai és műfajtörténeti — kutatásokról. A theogónia anthropomorf leírásának az i. e. 3. évezred derekán kialakult toposza kapcsán elemzi az összes szöveget, amely a toposzt felhasználja, s eközben az adott művek keletkezésének kronológiai kérdéseit és irodalmi függésük módját is fejtegeti. Elemzi a mítosz változatok ókori keleti megítélését nemcsak sumer ós akkád, hanem héber és hettita anyag alapján. A disszertáció érinti az ókori keleti irodalom történeti alakulásának ós társadalmi gyökereinek kérdéseit is. Kun Miklós: A. I. Gercen és Magyarország, különös tekintettel a Kossuth-emigrációhoz (1852 — 1867) fűződő kapcsolataira (192 1., 8 1. jegyzet, 11 1. bibliográfia). A disszertáció foglalkozik Gercen tevékenységével, ennek oroszországi visszhangjával, továbbá azzal, hogy Magyarországot támogató nézeteit a cári Oroszországban milyen körök fogadták megértéssel. Bemutatja kapcsolatait a magyar emigráció jelentős alakjaival, elsősorban Kossuthtal, s szó van a munkában a magyar —orosz emigráció együttműködésének különböző formáiról is. A szerző kitér Gercennek Proudhonnal való vitájára, amelynek — többek között — magyar érintkezési felülete is van. Lengyel Klára: A KMP népfrontpolitikájáról és megvalósításának feltételeiről (1929 39). (144 1., 5 1. bibliográfia). A disszertáció vizsgálja az 1929 —33-as gazdasági válság hatását az ország politikai életére. Ismerteti a KMP népfrontpolitikáját, ós bemutatja azokat a szervezeteket, mozgalmakat és politikai áramlatokat , amelyekre a KMP a fasizmus elleni népfront létrehozása érdekében hatni igyekezett. Foglalkozik a Márciusi Front és az új parasztpárt megalakulásával, az ezekkel kapcsolatos politikai tényezőkkel. A disszertáció szerzője nagy levéltári forrásanyagot használt fel, és feldolgozta a kérdés irodalmát. Ökrös Ferenc: A Fajvédő Párt története (1923 — 1928). (247 1., 5 1. időrendi áttekintés, 71. bibliográfia). A disszertáció gazdag, részben kiadatlan források alapján az 1918 — 19-es forradalmak leverése után létrejött ellenforradalmi szervezetek keretében vizsgálja a fajvédők tömörülését az 1922-es választások után, majd az 1923-ban történt kiválásukat a kormánypártból. Tárgyalja a Fajvédő Párt megalakulását és programnyilatkozatait, állásfoglalását a népszövetségi kölcsönnel és a frankhamisítással kapcsolatban, valamint részvételét a müncheni puccskísérletben. Egyúttal ismerteti a fajvédő mozgalom elszigetelődését, a párt feloszlatását . A disszertáció megírásához a szerző jelentős forrásanyagot és levéltári anyagot használt fel.