Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

KRÓNIKA 1347 A disszertáció gazdag levéltári forrásanyag alapján, az MDP agrárpolitikájának általános jellemzőiből kiindulva vizsgálja annak megyei megvalósítását, értékelve az eredményeket és hibákat. Az értekezés részletesen mutatja be a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, a termékbegyűjtés alakulását, valamint a tagosítást, s mindezek kapcsán a falusi osztályharc formáit. Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása (144 1., 26 1. jegyzet, 6 1. bibliográfia). A munka az érdemi forrásanyag és szakirodalom birtokában elemzi Széchenyi alapeszméit és vizsgálja eszmerendszerét. Az értekezés három fő részből áll: 1. Széchenyi egyéniségének fejlődése a Hitelig, 2. Széchenyi műveinek szerkezete, 3. Széchenyi eszmerendszerének elemei. Tartalmilag és módszertanilag az eszmetörténeti vizsgálatok hagyományos eljárását érvényesíti. Hevesi Mária: A magyar cserkészmozgalom tevékenységének jellemzői a két világháború között (176 1., 7 1. jegyzet, 5 1. bibliográfia). A dolgozat áttekinti a cserkészmozgalom kialakulását és elterjedését, a politikai és katonai felső vezetésnek a mozgalomban játszott irányító szerepét. Bemutatja a mozgalom programját, nevelési célkitűzését. Ebben eleinte klerikális befolyás, s később egyre világosabban látható fasiszta szellem érvényesül. Ismerteti a mozgalom szervezeti felépítését, működését, anyagi helyzetét. Feltárja a cserkészmozgalom szerepét a Magyarországhoz csatolt területek katonai megszállásában és megvilágítja az egyházzal való kapcsolatát. A szerző a vonatkozó levéltári forrásokat és irodalmat használta fel. Ikladi Lajosné: Pártok a demokráciáról 1945—1946-ban (Adalékok a népi demokratikus forradalom időszakának eszmei-politikai küzdelmeihez) (160 1., 17 1. jegyzet, 8 1. bibliográfia). A disszertáció bemutatja a Magyar Kommunista Párt elméleti tevékenységét a népi demokrácia fogalmának tisztázásáért és hogy hogyan alakultak az álláspontok a demokrácia fejlődéséről a Szociáldemokrata Pártban, a Nemzeti Parasztpártban és a Független Kisgazda Pártban. Nemcsak a már ismert tényanyagot értékeli újra, hanem eddig nem publikált forrásanyagot is feldolgoz, és így — különösen a Szociáldemokrata Pártra és a Parasztpártra vonatkozólag — új mozzanatokat és összefüggéseket tár fel. Izsák Lajos: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből (1945—1965). (162 1., 29 1. jegyzet). Az egyetem 20 éves történetének összefoglalását adja. Vizsgálja az Egyetem fejlődósét, az oktató-nevelő és tudományos munka legfontosabb mozzanatait. Nemcsak fejlődósében és összefüggéseiben ismerteti, hanem megindokolja azokat a szerkezeti változtatásokat, amelyek 1945—1965 között végbementek (Bölcsészettudományi Kar kettéválása, Orvostudományi Egyetem létrehozása, Hittudományi Kar kiválása). Az Egyetem történetét az országos történettel, elsősorban a kulturális politikával összhangban tárgyalja. Jeszenszky Géza: A gyarmati kérdés az első világháborúban és a párizsi békekonferencián 1914 — 1919 (199 1., 55 1. jegyzet). A magyar történeti irodalomban elsőként dolgozza fel a gyarmati kérdés tárgyalását a párizsi békekonferencián, valamint a mandátum-rendszer bevezetését. Széleskörű forráskutatás alapján mutatja be a nagyhatalmak, elsősorban Anglia külpolitikai törekvéseit, a gyarmatokról hozott döntések létrejöttének körülményeit.