Századok – 1971
Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI
1346 KRÓNIKA A BUDAPESTI EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN TÖRTÉNELEMBŐL ELFOGADOTT DOKTORI DISSZERTÁCIÓK AZ 1970. ÉVBEN Atanasziu Hrisztoforosz: Görögország a második világháború idején (120 1., 3 1. bibliográfia, 3 1. jegyzet). A dolgozat Görögország történetének egyik jelentős szakaszáról készült. Tárgyalja az egységpolitika és a szövetségi politika kérdését, az egyes görög pártok szerepét és harcát a fasiszta rendszer ellen, a munkásosztály helyzetét ós küzdelmeit. Bemutatja a görög—olasz háború és a görög—német háború előzményeit, kezdetét és az ország megszállását. A görög ellenállás keretén belül ismerteti a politikai pártok szerepét, a Görög Kommunista Párt szervező ós irányító tevékenységét, szövetségi politikáját. Bali János : Legelőcsökkenós — zsellérföld (A múlt századi paraszti birtoklási viszonyok vizsgálatához) (104 1., 25 1. jegyzet). A disszertáció a legelőcsökkenés magyarországi újkori menetét és mechanizmusát tárja fel a Tolna megyei Sárszent lőrinc úrbéri pere és kataszteri felmérése alapján 1820 — 1889 között. Bemutatja, hogy milyen mennyiségű és minőségű föld volt zsellérkézen a feudalizmus felszámolásakor, valamint azt, hogy mennyi legelőilletményhez jutottak a jobbágyfelszabadítás végrehajtásához kapcsolódó legelőelkülönítéskor. Szerző a témával kapcsolatos valamennyi forrásanyagot feldolgozta. Balogh András: A társadalom-fejlődés kérdései Kelet-Afrikában (180 1., 23 1. jegyzet). A disszertáció időben az írott források keletkezésóig megy vissza. Vizsgálja az egész kelet-afrikai területet; a XIX—XX. századtól korlátozódik kutatása Kenyára. Ez azzal magyarázható, hogy ez a terület gazdaságilag és politikailag a legfejlettebb, s itt jelentkezik a legvilágosabban a gyarmatosítás eredménye és a felszabadító mozgalom. A disszertáció szerzője felhasználta a fellelhető magyar és idegennyelvű forrásanyagot és irodalmat. Bencze László: Az ellenforradalmi katonai elit kialakulásának vizsgálata egy tiszti csoport pályafutásának bemutatásával 1919—1920-ban (126 1., 80 1. jegyzet). A munka a katonai elit kialakulásának egyes törvényszerű vonásait taglalja. Figyelembe veszi a tiszti csoport kialakulását és működésót 1918 novembertől 1919. március 21-ig, helyét és szerepét a bécsi Antibolsevista Comité mellett, továbbá az ellenforradalmi államhatalom kiépítésében stb. Nemcsak eseményeket ad elő, hanem általános következtetései is figyelmet érdemelnek. A disszertáció levéltári forrásanyagot és több korabeli kiadványt dolgoz fel. Dobszay Károly: Ideológiai modernség a történettanítás korkép-ábrázolásában (148 1., 3 1. jegyzet). A disszertáció a marxista—leninista ideológia érvényesülését elemzi a középiskolai történelem reformtankönyvekben. A szerző az I—IV. osztályban tanított anyag alapján vizsgálja a középiskolai történelemoktatást, és arra az eredményre jut, hogy az ideológiai követelmények a tankönyvekben maradéktalanul nem valósíthatók meg. Kitér többek között a tananyagbeosztás problémáira és az új- és legújabbkori történelem tanításának megítélése szerint túlságosan alacsony óraszámára. Fórizs Sándor: Az MDP agrárpolitikája Csongrád megyében 1948-tól a Központi Vezetőség 1953-as júniusi határozatáig (196 1., 13 1. jegyzet).
