Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

1340 KRÓNIKA formájában kiírt gyűjtésre beérkezett igen nagy számú érdekes visszaemlékezésből készített kiadványok egész sora tükrözi azokat az erőfeszítéseket és folyamatokat, amelyek a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból kikerült embereket egységgé formálták. A kutatók nem kerülik meg a problémákat, az ún. kényes kérdéseket sem. A kiadványokban polémiák, vitatott kérdések is helyt kaptak. A Visszaszerzett Területek történetére vonatkozó anyagok nemcsak Lengyelország háború utáni egyik legbonyolultabb kérdéskomplexumát tárják az olvasó eló, de általánosságban fontos adalékul szolgálnak a háború után Lengyelországban végbement társadalmi folyamatok, az iparosodás ós urbanizáció folyamatának történetéhez. A tudományos ülésen elhangzott három magyar előadás is szorosan kapcsolódott mind témájánál, mind pedig mondanivalójánál fogva a lengyel előadásokhoz. Dr. Somlyai Magda, az MTA Történettudományi Intézet tudományos munkatársa: „A népi demokratikus fordulat kezdetei Magyarországon és forrásanyaga", Dr. Blaskovits János, a Politikai Főiskola tanszékvezető tanára: „A 25 éves fejlődés fő vonalai a magyar történeti irodalomban", Dr. Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet parancsnoka: „A felszabadulás helytörténeti irodalma" címmel tartottak előadást. Mivel a magyar előadások részben már máshol is elhangzottak, vagy publikálásra kerültek, és így a magyar olvasók számára hozzáférhetők, úgy ezeket csak röviden ismertetjük. Somlyai Magda előadásában kísérletet tett arra, hogy 1944- 1945-nek — tehát az indulásnak — néhány gyötrelmes, de mégis felemelő mozzanatáról adjon némi Ízelítőt. Az előadó előadásának első részében az 1944-ben felszabadult déli és keleti megyékben kialakult bonyolult helyzetet ismertette. 1944 szeptember utolsó harmadában a 2. Ukrán Front előőrsei átlépték Magyarország határait. Erre a fordulatra nem volt felkészülve sem a lakosság, sem a hivatalos vezetés, ennek következménye a fejetlenség, kapkodás ós a népvándorlásszerű menekülésben mutatkozott meg, amibe még kétkezi munkások is bekerültek. A menekülési hullám a felszabadított országrészben egyrészt súlyos, tragikus helyzetet teremtett, ugyanakkor — segítette a demokratikus Magyarország kibontakozását is, azáltal, hogy a régi rendszer politikusainak és híveinek elmenekülésével keletkezett vákuum szabad utat nyitott a demokratikus erőknek a közéletbe való bekapcsolódásra. A szovjet hadsereg bevonulásáról nyújtott részletes elemzés során Somlyai Magda előadásában sokoldalú képet vázolt fel a közvetlen hadicselekményekről, a közvetlen front-hátországi helyzetről, a katonai megszállásból fakadó problémákról. Az élet normalizálását jelentő közigazgatás megindítása nem kis feladat volt. A szovjet hadvezetés ragaszkodott a régi közigazgatási szervezet fenntartásához, hogy elkerülje a kísérletezésből származó zűrzavart, és jelezze, hogy nem akar a belügyekbe beavatkozni. Nagy gondot okozott a gazdasági élet beindítása stb. A közigazgatás szervei november hónapban bár még központi irányítás nélkül, de a legkülönbözőbb formákban (falutanács, direktórium, intéző bizottság) spontánul megalakultak. A közigazgatás demokratizálásának jegyében csakhamar napirendre került a menekült, de rövidesen visszatért közhivatalnokok igazoltatásának kérdése is. Lényegében mindezek a problémák már azt a napirendre került alapvető kérdést érintették, proletár vagy burzsoá hatalom lesz-e az országban. Kinek a kezében legyen a vezetés? Ki irányítsa a közigazgatást? Ez eleinte helyi kérdés volt — de már ebben a vonatkozásban is hatalmi harc. Az előadó ebből a szempontból vizsgálja az egyes politikai pártok, elsősorban a kommunista és szociáldemokrata, de a kisgazda és parasztpárti szervezetek megalakulásának dinamizmusát a felszabadulás első hónapjaiban. Plasztikus képet nyújt az előadó az újnak és a réginek a változásáról, történelmi küzdelméről az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és tevékenysége első hónapjainak részletes bemutatása kapcsán is.