Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

KRÓNIKA 1341 Blaskovits János azt a nem kis feladatot vállalt a magára, hogy hazánk 25 éves évfordulója alkalmából különösen felszaporodott gazdag történelmi irodalomról nyújtson képet. A tudományos ülésszakok tapasztalataként új és pozitív momentumként emelte ki, hogy a korszak történetéről szóló írások nemcsak a hatalomért folytatott harc, hanem a szocialista építés történetét is tárgyalják. Beszámolójából következően az alábbi főbb kutatási irányok és vita-témák köré csoportosítható a legutóbbi évek kutatási „termése": 1. a már évtizedekre visszanyúló vita a felszabadulás után kibontakozó forradalom nemzetközi és belpolitikai feltételei, a népi demokratikus forradalom fogalma. 2. A népi bizottságok szerepe és a párt politikája a népi bizottságok kérdésében. 3. A népi demokrácia — út a szocializmus felé; a párt politikájának bekövetkezett szektás fordulatának okai. Nagy viták tárgya volt hosszú ideig — hangsúlyozta az előadó, — hogy a helyes politikai irányvonal meddig érvényesült és mikor következett be a párt politikájának szektás fordulata. — 4. Tartalmas vita bontakozott ki abban a kérdésben is, mennyire volt szükségszerű az 1950-es évek elején a gazdaságfejlesztés viszonylagos gyors üteme, a korábbi mechanizmus koncepciója és módszerei. Liptai Ervin a felszabadulás évfordulójának helytörténeti irodalmáról szóló beszámolójában rámutatott, hogy az 50-es évek második felében kezdődött meg a helytörténetírás fellendülése, az általános ideológiai fellendülés részeként. Eredményei azonban erősen kötődnek a nagy évfordulókhoz. A szocialista magyar helytörténetírás igazi fellendülése az elmúlt évtizedben következett be. A fellendülés alapvető oka az a sokféle módon megmutatkozó társadalmi igény volt, amely a dolgozó nép legkülönbözőbb rétegeiben történelmünk jobb megismerése felé irányult. A GO-as években a helytörténetírás fellendítőjévé válik a honismereti mozgalom, de ösztönző erővel hat a publikációs lehetőségek megszaporodása is. Az előadó ezek után beszámolt az Országos Helytörténeti Bizottság működéséről, majd az egyes érdekesebb művek ismertetésére tért rá. * 1970. november 3-án került sor a Magyar-Lengyel Vegyesbizottság ügyintéző tanácskozására, ahol a bizottság tagjainak szomorú kötelességüknek kellett eleget tenniök. Megemlékeztek az LTA Történettudományi Intézete közelmúltban elhunyt igazgatójának, Dr. Tadeusz Manteuffel professzornak a történettudomány frontján, s a Vegyesbizottság munkájával kapcsolatban kifejtett érdemeiről. Ezután a bizottság jelenlevő tagjai megvitatták az eddig végzett munkát és a jövő évre vonatkozó terveket. A vegyesbizottság határozata alapján került sor Poznanban „A kereskedelem és a kereskedelmi utak Közép-Európában a XVI —XVIII. században" című téma megvitatására Szokolay Katalin BESZÁMOLÓ A MOGERSDORFI SZIMPOZIONRÓL Mogersdorf kicsiny falu Burgenlandban, közvetlenül a magyar határ mellett, alig 3 km-re Szentgotthárdtól. A kicsiny, ma is alig 800 lakosú község azáltal került be a világtörténelembe, hogy közelében zajlott le 1664. augusztus 1-én a szentgotthárdi (általuk mogersdorfinak nevezett) csata, melyben Montecuccoli megállította és megverte a nagyvezér Bécs felé tartó seregét. A csata 300. évfordulóján, 1964-ben a burgenlandi Landesregierung és más érdekelt osztrák társadalmi szervek nemzetközi történész szimpoziont tartottak az évfordulóhoz kapcsolódó témakörből. A siker és a visszhang jelentős volt, s ez felkeltette az igényt hasonló szimpozion rendezésére, majd az ilyenek rendszeressé tételére. A 60-as évek legvégén azután a burgenlandi tartományi kormány