Századok – 1971
Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI
KRÓNIKA 1333 század második felére esett. A kulturális szerepkörök az iskolákhoz kapcsolódnak. Egy-egy nagy-gimnázium, vagy vele egyenrangú iskola kisugárzása általában jóval túlnyúlt a település határain, s a XVIII —XIX. századra az oktatási intézmények már meghatározók lehettek egy-egy kisváros jellegét illetően. A gazdasági szerepkörök közül a piacfunkciónak kimagasló szerep jutott. Az ipari ellátó tevékenység szempontjából a kézműipar szerepe a döntő. Általában 20% körüli iparos lakosság már tágabb környék számára termelő iparra enged következtetni. Az előadó befejezésül a térbeli megjelenés kérdésével foglalkozva utalt arra, hogy alaprajzi szempontból városaink jelentős része nem tér el a falvak alaprajztípusaitól. Az ún. kertes város esetében Győr, Tiszaluc stb. példáján, s külföldi analógiákra utalva vitatta azt a felfogást, amely ezt az alföldi állattartó települések specifikumának tartja. * Megalakult — az országban elsőnek — a Magyar Történelmi Társulat Helytörténeti Szakosztálya keretében a Vas megyei helytörténeti csoport. A megye gazdag történeti múltjával foglalkozó szakembereket egyesítő csoport vezetőségében Horváth Ferenc levéltárigazgató, Rácz János, a megyei Pártbizottság osztályvezetője, Gersa János, a Szombathelyi Forradalmi Múzeum vezetője, és Naszádos István sárvári tanár foglalnak helyet. Felolvasó ülés A Magyar Történelmi Társulat és a TIT budapesti szervezetének történelmi szakosztálya rendezésében 1971. december 3-án Hanák Péter kandidátus, a MTA Történettudományi Intézete osztályvezetője elnökletével Spira György kandidátus, a MTA Történettudományi Intézet főmunkatársa „1848 szeptemberének történetéhez" címmel tartott előadást. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy csak a szeptemberi fordulat kezdeteivel kíván foglalkozni, mivel ennek megismerése terén állunk legrosszabbul, pedig itt találhatunk kulcsot a forradalom táborán belüli „bonyolult mozgásviszonyok meghatározó jegyeinek" jobb megértéséhez. Ezért előadása a szeptemberi fordulat kezdeti fejleményeinek alakításában részt vevő tényezők közül is csupán a néptömegekkel és a baloldallal foglalkozott. Az események vázolását az előadó a Habsburgok augusztusi ellenforradalmi tevékenységének bemutatásával kezdte meg, s ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar kormánypolitika „Batthyány körül tömörülő irányadói még ekkor, augusztus utolsó napjaiban sem érzékelik a veszélyt a maga teljes nagyságában". E vonatkozásban elemezte Batthyány augusztus 28-i bécsi utazását; majd szólt Petőfi augusztusi cikkéről, amelyben a költő a kormány és az országgyűlés egyidejű megdöntésére, a parlamentáris kormányzati rendszer felszámolására, vagyis a forradalmi diktatúra bevezetésére gondolt. Az előadó foglalkozva a baloldal, az Egyenlőségi Társulat augusztus 23-i tanácskozásával, rámutatott arra, hogy a baloldal szervezkedése nemcsak az ellenforradalmi veszély nagyságára ébresztett többeket, hanem arra is, hogy „a veszély elsősorban a baloldal részéről fenyeget". Mivel a baloldal is felmérte az ezzel összefüggő bonyodalmak hátrányait, ezért Vasvári javaslatára az Egyenlőségi Társulat lemondta a szeptember 8-ra kitűzött népgyűlést. E lépés jóvoltából szeptember elején a közhangulat megváltozott; s a közvélemény figyelme újból abba az irányba kezdett fordulni, ahonnan a valódi veszély fenyegetett. 14 Századok, 1971/6
