Századok – 1971

Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI

JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1241 vába. Drobnik április 23-án Belgrádban volt az egyesülési kongresszuson, s F. Filipovicnak átadta Kun Béla üdvözletét és Filipoviétól jelentést kapott a Komintern számára. Budapestről pénzt is küldtek Jugoszláviába. Ilyen pénzt kapott F. Filipovié (a JKP titkára), M. Trebinjac, V. Copié, N. Kovacevié. Drobnik egymillió koronát hozott a kongresszusra és átadta Trebinjacnak, ebből az összegből hamarosan megvették az új Munkásotthont (Radnicki dom) Belgrádban. S. Stejic több ízben Budapestre utazott pénzért, anyagért és moszkvai üzenetekért. A frakció egyik tagját, Diamantstein Alfrédet Zágrábba küldték, majd májusban visszatért Budapestre — ő tartotta fenn az összeköttetést a két forradalmi mozgalom között. Több „fehér" magyar, aki Jugoszláviába menekült, arról hozott hírt, hogy Magyarország minden erejével azon dolgozik, hogy „átdobja a bolsevizmust" Jugoszláviába. Egy emigráns, aki április 21-én kelt át a vonalon, azt mondta, hogy Kun 30 millió koronát adott Jugoszlávia bolsevizálására; egy magyar pilóta, aki repülővel szökött át május 2-án, a forradalom kiterjesztésére irányuló magyar akcióról beszélt.13

2 Azokból a jugoszlávokból, akik Magyarországra jöttek, egy egész jugoszláv zászlóaljat alakítot tak, amelyet áprilisban Baranyába küldtek; ez rögtön megkezdte az agitációt a határon; június elején ez az egység át akart törni a Bácskába, hogy ott kirobbantsa a felkelést, de ezt Budapesten megakadályozták. Július elején a jugoszláv zászlóalj Gyékényesnél állomásozott. Itt volt kb. 120 szerb dezertőr katona, akiket Dragiáa Radenkövié hadnagy vezetett. Ok tartották a hidat a Dráván. Propagandaanyagok terjesztésén különösen Hajdú Gyula dolgozott akkoriban, Kaposvárról. Panaszkodott is rá a pécsi jugoszláv parancsnokság 1919 májusában és júniusában. Hajdú július 15—16-án Budapesten találkozott L. Vukiéevic-csel. Azokról az okokról vitatkoztak, amelyek késleltették a forradalom kitörését Jugoszláviában. Úgy látták, hogy egy esetleges nagyobb sztrájknak kellene felkeléssé nőnie; Vukicevié július 17-én azt írta Matuzovicnak, hogy „olyan vihar fog kitörni, amely elsöpri az egész burzsoá diplomáciát". Akkoriban ismét puccs készült Eszéken. :i íj- i A jugoszláv forradalmároknak ez az akciója, amelyet a magyar hatóságokkal, a Jugoszláv Frakcióval és Moszkvával együttműködve hajtottak végre, hamarosan ismét visszhangra talált a külföldi sajtó hasábjain. Londonban júliusban ismét cáfolták a jugoszláviai forradalom hírét.13

3 A jugoszláv kormány biztonsági intézkedéseket tett, és megkezdte a kiemelkedő forradalmárok letartóztatását. 1919. július 15-én letartóztatták S. MiljuSt, akiről megállapították, hogy titkos kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal Diamantstein közvetítésével. A letartóztatások, a katonai behívások, az üldözések és a katonai egységek megerősítése eredményesnek mutatkozott; a megrémült jugoszláv munkáltatók akkoriban könnyen belementek a munkások követeléseibe, s viszonylag kévés sztrájkra került Sor, de mivel erősödött a rendszer terrorja, ezek nem mentek át semmilyen tényleges mozgalomba Magyarország javára, s a JKP sem használta ki a helyzetet a saját mozgalma érdekében. 12. Olaszország és Magyarország t i,: • '4 • '•• MiSic jugoszláv főparancsnok 1919 júniusában azt mondotta, hogy 1921 —1922 körül háborút vár Olaszországgal, s szeretné, ha Belgrád —Prága szövetség alakulna az olasz—magyar—német blokk ellenében.134 132

AVII, Pop. 3, k. 207, f. 21, 10/5. Pop. 3; k. 27, br. 40, 546. 133

DASIP, Poslanstvo London, 1919, 1012. Londoni jelentés 1919. júl. 26-án. 134

AMZV, Beograd 1919. júl. 7, c. 135.