Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
1220 VUK VIN AVER 2. Az integritás problémája Károlyi még szeptember végén tárgyalt a szerbség néhány képviselőjével, és felajánlotta nekik a nemzetiségi miniszter tárcáját, mivel a nemzetiségek az új államban minden jogot megkapnak.1 8 Még a magyar radikálisok sem gondoltak a régi uralkodó osztályok koncepciójának megváltoztatására ! Károly manifesztuma és a Nemzeti Tanács kiáltványa az integritásról beszélt, és ezt kérte Károlyi is Belgrádban. Jászi nemzetiségi miniszter nem látta be, hogy tényleg volt kollektív nemzetiségi diszkrimináció, hanem azért harcolt, hogy visszatartsa a nemzetiségeket a demokratizált Magyarországban.19 Az integritás tarthatatlan eszméje sugallta a magyar kormánynak azt a gondolatot, hogy választásokat tartson az egész régi Magyarország területén már 1918 novemberében, pedig magyar —cseh harc folyt a Szlovákia feletti uralomért.2 0 Amikor Újvidéken november 26-én kikiáltották a terület egyesítését Szerbiával ós az elszakadást Magyarországtól, ez csodálkozást váltott ki Pesten. Magyarországról a demarkációs vonalon át röplapok és kiáltványok érkeztek, amelyek az integritást követelték, és elvetették az elszakítást. A jugoszláv delegátus Budapestről 1918. december 24-én azt jelentette, hogy Károlyi integritást és föderációt kíván. A megszállt területet csak demarkációs vonal választotta el a meg nem szállttól, ezért azt Budapesten elvileg még a magyar államterület részének tekinthették, magyar közigazgatással. Amikor 1919 februárjában Pécsett nagy bányászsztrájk tört ki, alaptalanul feltételezték, hogy a Szociáldemokrata Párt pesti központja szervezte a Károlyi-kormány jóváhagyásával és támogatásával. 1919 elejétől a jugoszláv politikai körök élesen támadták Magyarországot és a Károlyi-kormányt az integritás eszméje miatt, amely szerint a délszláv területek továbbra is Magyarországhoz tartoznak.2 1 3. A jugoszláv — magyar diplomáciai kapcsolatok Horvátország és Szlavónia elszakadása Magyarországtól és egyesítésük más osztrák-magyar területekkel együtt a szerb—horvát — szlovén államban, felvetette az integritás kérdését ezen az oldalon is. (A Nemzeti Tanácsba a Muraköz is választott küldöttet.2 2 ) Magyarország elismerte az új államot Zágráb szókhellyel, és Balla Aladár, volt bácskai főispánt ünnepélyesen fogadták Zágrábban mint követet 1918. november 10-én. Tárgyalt a postai kapcsolatokról, hajókról, vállalatokról, de rájött, hogy a Nemzeti Tanács elnöksége nem óhajt sokat tárgyalni. A Tanács Pestre küldte a maga delegátusát, dr. M. Petroviéot, akit Károlyi november 17-én fogadott.23 Balla mellé Gömbös százados 18 Magyar Hírlap, 1923. dec. 30. 19 Horváth Zoltán: A nacionalizmus kifejlődése ós a nemzetiségi kérdés alakulása a dualista Magyarország utolsó évtizedeiben. Századok, 1961, 2 — 3. sz., 327, 335. 1. 20 Ladislav Tajtak: Úsilie mad'arskych vládnucích tried о udrzanie Slovenska v rámci Mad'arska roku 1918 (A magyar uralkodó osztályok erőfeszítései Szovákia megtartására Magyarország keretei között 1918-ban). Historicity casopis, 1966, 4. sz. 569, 579. 1. 21 Samouprava (Belgrád), 1919. febr. 26, 28, márc. 8. 22 B. Krizman : Osnivanje Narodnog vijeca Slovenaca, Hrvata i Srba u Zagreb« 1918 (A szlovének, horvátok és szerbek Nemzeti Tanácsának megalakulása 1918-ban). Historijski Zbornik, 1954, 1 — 4. sz. 29. 1. 23 B. Krizman: Predstavnici predsedniätva Narodnog vijeca SHS u Budimpesti i Pragu 1918 (A szlovének, horvátok és szerbek Nemzeti Tanácsa elnökségének képviselői Budapesten és Prágában 1918-ban). Historijski Zbornik, 1957, 26, 42. 1.
