Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1221 volt beosztva. Ő november 23-án azt jelentette, hogy az SzHSz állam valójában nem akar semmilyen kapcsolatot Magyarországgal, és nem ismeri el a régi határokat.2 4 A zágrábi sajtó követelte a Muraközt és a Mnrántúlt, és azt állította, hogy nem kívánja Magyarország feldarabolását.2 5 A murántúli küldöttség már tárgyalt Zágrábban és Ljubljanában. Ez a diplomáciai kapcsolat reményt nyújtott arra, hogy nem lesz összeütközés a két szomszédos állam között, noha 1918 végén Horvátország bekebelezte a Muraközt. A Pesti Napló „Jugoszlávia" c. vezércikke két testvérről beszólt — Jugoszláviáról és Magyarországról.2 6 Mihalovié bán pedig kijelentette, hogy nincs ellentétben Károlyival, hogy nincsen vita, de attól fél, hogy Magyarország Olaszországgal fog szövetkezni.2 7 Petrovic november 23-án találkozott dr. Hodza delegátussal, majd a Belgrádból érkezett katonai delegátussal, Bodival.2 8 Bodi november 26-án érkezett Budapestre, átvette élelmiszerjegyeit ós megszállt egy szállodában. Részletes jelentései (kb. 20 maradt fenn 1918 végéig terjedően) azt mutatják, hogy nem volt ellenséges a budapesti kormánnyal szemben. A magyar sajtó jelentette, hogy Belgrádba új magyar követ fog indulni.2 9 A Pesti Napló a szerb katonák rendes magatartásáról írt a „megszállt területeken".3 0 Bodi hamarosan megszerezte magának a bizalmat és 1918. december 31-én jelentette, hogy Dormándy ezredes útján megkapta Lóvászy javaslatát: jöjjön egy jugoszláv ezred Budapestre, új kormányt kell alakítani a szociáldemokraták nélkül, választásokat kell tartani, ós akkor esetleg sor kerülhet Magyarország és Jugoszlávia közötti perszonálunióra. Ugyanilyen javaslatot adott át Dormándy Karamata jugoszláv megbízottnak is, aki ezt 1918. december 6-án jelentette.* A vezérkari főnök helyettese, Kalafatovic ezredes 1918. december 31-én érkezett Budapestre, ugyanakkor, amikor Nincié pénzügyminiszter is.3 1 Károlyi kijelentette Kalafatovicnak, hogy „örömmel tárgyalna a jugoszláv kormánnyal a közös problémákról és kész elmenni Belgrádba". Amikor azonban Kalafatovic átadta Protié miniszterelnök javaslatát, hogy ti. jugoszláv—magyar egyezményt kellene kötni a területekről, amelyet a párizsi konferencia elé terjeszthetnének és ezzel kiküszöbölnék azt a lehetőséget, hogy a nagyhatalmak ebbe beleavatkozzanak, — küldetésének nem 24 Gömbös Gyula, „Magyarország katonai meghatalmazottja" írta Zágrábból 1918 novemberében: „Politikai tekintetben a legerősebb és legszervezettebb a nagyszerb párt. A horvátok erősen magyarellenesek és sokkal éhesebbek magyar területre, mint a szerbek. A szerbekkel meg lehetne egyezni a területet illetőleg, ha segítjük őket a horvátokkal szemben hegemóniájuk biztosításában. A szerb kormánnyal való megegyezést még a béke megkötése előtt kellene megcsinálni. Magyarországot az olaszokkal való egyetértéssel gyanúsítják, ami az ellenséges érzületet velünk szemben még fokozza. A délszlávok a velünk való összeköttetést minden áron meg akarják szakítani." Érdekes, hogy Gömbös Gyula, Balla Aladár és P. Ábrahám Dezső 1923-ban is a Jugoszláviával való egvüttmüködés híveiként voltak ismeretesek. (Magvar Hírlap, 1923. aug. 7, 9, 18, szept. 19.) 23 Obzor (Zagreb), 1918. nov. 21. Pesti Napló, 1918. szept. 23. 26 Pesti Napló, 1919. jan. 4. 27 Az Est, 1919. jan. 17. 28 Archiv Ministerstva Zahranicnich Veci, Prága. Politikai jelentések (AMZV), Budapest, 1918. nov. 24, 26, c. 5, 7. 29 Pesti Napló, 1918. nov. 19. 30 Pesti Napló, 1918. dec. 22. * A Károlyi-kormány Lovászy-féle jobbszárnya ugyanis ekkor a szociáldemokraták nélkül próbált új kormányt alakítani s terve megvalósítását Budapest antant-megszállásával kívánta biztosítani. (Szerk.) 31 Népszava, 1919. jan. 2. Pesti Napló, 1919. jan. 4. AVII, Pop. 3, k. 162, f. 1, 2/18. 7 Százaitok, 1971/6
